Európa hátán csattanhat a kínai akkugyár-politika ostora

Az elektromos autók iránti lanyha kereslet visszafogja az ilyen járművekhez való akkumulátorok iránti keresletet is, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban az aktuális trendek alapján a jelenleg működő, illetve bejelentett kapacitások 2030-ig bőven elegendőek lesznek – írja hétfői cikkében a G7. Hozzáteszik, erre még rárakódik a kínai import, példaként hozzák fel, hogy a Szegeden építkező kínai BYD otthonról hozza majd az akkumulátorokat a Magyarországon összeszerelendő autókba.

A cikk aláhúzza, Németországban a kormány hirtelen kivezette az elektromos autók vásárlására nyújtott állami támogatásokat, ez pedig 16,4 százalékos visszaesést hozott a piacon. Sőt – teszik hozzá – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) várható kormányzati visszatérése azt is jelenti, hogy ők a az Európai Parlamentben is a belső égésű motoros autók értékesítésének tervezett 2035-ös kivezetése ellen fognak kampányolni.

A G7 írása hangsúlyozza, a kínaiak gazdaságpolitikája a tervgazdaság elemeit a vadkapitalizmussal vegyíti, azaz

• óriási összegekkel támogatnak egy feltörekvő piacot és az innovációt,
• az így kialakuló túltermelés óriási piaci versenyt okoz, ami serkenti a fejlesztést és lenyomja az árakat,
• amikor a kínai vezetés úgy véli, a piac megálla lábán, elzárják a pénzcsapokat, a támogatásokból élőket vagy becsődölnek, vagy a hatékonyabbak bekebelezik,
• a konszolidáció után ez utóbbiak maradnak a piacon.

A cikk következtetése szerint Kína megengedheti magának, hogy akár egy százezreket foglalkoztató szektor szereplőinek jó részét bedöntse, de ez Európában óriási társadalmi felháborodást váltana ki. Megjegyzik, Magyarország nem reménykedhet abban, hogy ezen külföldi vállalatok technológiai fejlődése és piacszerzése hosszabb távon megtérül az országnak, a piaci verseny kockázatai és potenciális költségei így jóval magasabbak.