„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A június elején sorra kerülő európai parlamenti választások kapcsán esélylatolgatásra kértük olvasóinkat: vajon mely pártok veszik sikerrel az akadályt?
A június elején sorra kerülő európai parlamenti választások kapcsán esélylatolgatásra kértük olvasóinkat: vajon mely pártok veszik sikerrel az akadályt? A jelen állás szerint a két biztos befutó mellett a Jobbiknak adnak a legnagyobb esélyt az olvasók
2009. júniusában arról szavazhatunk, hogy kit szeretnénk delegálni magyar részről az Európai Parlament képviselői közé. Az eddigi 24 képviselő helyett ekkortól csak 22 főt delegálhat Magyarország.
Magyarországon az EP-képviselőket az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény alapján választják, amely több pontban különbözik az országgyűlés tagjainak megválasztásától. A törvény szerint a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot; a választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat. A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra: a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazatok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártoknak előre meg kell határozniuk a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ez alapján jutnak mandátumhoz.
Olvasóinktól azt kérdeztük, milyen befutóra számítanak a júniusi választáson; vajon hány magyar párt tud képviselőt delegálni az Európai Parlamentbe? Azt, hogy a Fidesz és az MSZP képviselői is eljutnak Brüsszelbe, a jelenlegi politikai felállás mellett nem tartjuk kétségesnek, így a kérdés elsősorban arra vonatkozott, vajon érhet-e el sikert egy harmadik (negyedik? ötödik?) párt is a választáson.
A több mint 15 ezer szavazat alapján olvasóink többsége úgy véli, legalább három magyar politikai erő képviseltetheti magát az EP-ben. Bár az opciókat külön nézve a "Csak a Fidesz és az MSZP" lehetőség kapta a legtöbb voksot (közel 5800 szavazat, 38 százalék), 62 százaléknyian egyetértenek abban, hogy másnak is terem babér, csak a megoszlásban térnek el a vélemények.
Közülük a négyes vagy ötös befutónak adnak a legnagyobb esélyt: 4700-nál többen, 31 százaléknyian vélik úgy, hogy az MDF, az SZDSZ és a Jobbik közül több pártnak is van esélye a sikeres júniusi megmérettetésre. Az olvasók várakozása szerint ha csak három párt juttat képviselőt ez EP-be, akkor nagy valószínűséggel a nevető harmadik a Jobbik lesz; erre a szavazók negyede számít. Ezt majd´ négyszer annyian valószínűsítik, mint hogy harmadikként az MDF vagy az SZDSZ delegálna képviselőt.
Bár kérdésünk nem arra vonatkozott, hogy hányan szavaznának az egyes pártokra, hanem arra, hogy az olvasók milyen valószínűséggel számítanak az EP-be jutásukra, kijelenthető: a Jobbik határozott térnyerése jól megfigyelhető. Ezt a legutóbbi IX. kerületi időközi országgyűlési választás eredményei is alátámasztják: bár a részvétel harmatgyenge volt, a botrányos előéletű eseményen pedig az MDF választási csalás miatt részt sem vehetett, az első (eredménytelen) fordulóban a nemzeti radikális párt különösebb megerőltetés nélkül kenterbe verte a fővárost az utolsó bástyájuknak tekintő liberálisokat.
Magyarországon majdhogynem mindegy, hogy konkrétan kit juttathatunk be a választásunkkal az EP-be, az emberek nem nevekre/személyekre, hanem pártokra és pártállásokra szeretnek szavazni (a listás rendszer pedig ezt alaposan alá is támasztja). A listákról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot, egyedül a Jobbik jelentette be hivatalosan, hogy listáját Morvai Krisztina vezeti majd. A Fidesz elnöksége is jóváhagyta saját listáját, ám az még egyelőre nem nyilvános; valószínűsíthető, hogy az élen idén is Schmitt Pál áll majd.
Az MSZP-listáról kevesebb információ áll rendelkezésre, pedig a szocialistáknál még nagyobb fontossággal bír, ki kerülhet a lista első szekciójába: az eddigi 9 fős delegáció a (párt szempontjából) pesszimista előrejelzések szerint akár 3-5 fősre is zsugorodhat. A lista élére Kovács Lászlót, Szili Katalint vagy Tabajdi Csabát várják leginkább esélyesként. Az SZDSZ listájáról sem tudni semmit, a találgatások szerint Kóka János frakcióvezetői posztját elcserélné egy brüsszeli pozícióért. Az MDF-nél újra Olajos Pétert emlegetik lehetséges befutóként a lista élére.
Ami viszont biztos, hogy akiből európai parlamenti képviselő lesz, anyagilag nem jár majd rosszul. Ősztől jelentősen megnőnek az illetmények: a mostani 4200 helyett 7500 eurót (több mint kétmillió forintot) keresnek havonta az európai honatyák alaphangon, pótlékok és költségtérítés nélkül. Jó hír az adófizetőknek, hogy a jövőben ezt már nem a küldő ország, hanem Brüsszel állja majd, ezzel mintegy 500 millió forintot könnyítve a magyar költségvetésen.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Bár ma már a tömegközlekedés egyik formája a repülés, mégsem tudunk mindent a világ legdrágább járművek titkairól, ugyanakkor a legtöbben kíváncsiak vagyunk rá. Ezt a kíváncsiságot elégíti ki az amerikai Travel and Leisure turisztikai online lap összeállítása.
.jpg)
A június elején sorra kerülő európai parlamenti választások kapcsán esélylatolgatásra kértük olvasóinkat: vajon mely pártok veszik sikerrel az akadályt? .jpg)
.jpg)
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
