Évekig megfigyelték az újságírókat
Újságírók rendszeres megfigyelését ismerte el a német hírszerzés (BND) vezetője. Ernst Uhrlau egy pénteken megjelent lapinterjúban megerősítette azokat a német parlament által is vizsgált információkat, amelyek szerint a BND jogellenesen újságírókat figyeltetett meg, illetve kémkedett utánuk.
Állítása szerint mindez még 2005 végén - hivatalba lépése előtt - történt, de a megfigyeléseket azonnal betiltotta, amint elfoglalta posztját.
Uhrlau előző nap a Bundestag ellenőrző bizottsága előtt is beismerte az elsősorban 2000 és 2005 között történteket, utalva arra, hogy hivatala annak idején mindenekelőtt a megfigyelt újságírók szakmai munkájára, illetve magánéletére kiterjedően gyűjtött adatokat. Elismerte azt is, hogy a hírszerzés egyes szerkesztőségekben "beépített emberekkel" is rendelkezett, akik közreműködtek a kollégák "ellenőrzésében".
Az interjúban a BND vezetője azt hangoztatta, hogy a korábbi intézkedés tulajdonképpen a hírszerzési tevékenység biztonságának megszilárdítását célozta. Azaz - mint állította - mindezzel azt kívánták megakadályozni, hogy a hivatal saját köreiből "illegális információk" kerüljenek a sajtóhoz. Ő maga viszont úgy ítélte meg, hogy az újságírók információs forrásai utáni kutatás jogellenes, ezért az addigi "gyakorlatot" leállíttatta.
A bizottsági vizsgálat során a BND vezetője azt ugyanakkor cáfolta, hogy az újságírók telefonbeszélgetéseit is lehallgatták volna. Elutasította azt a vádat is, hogy hivatala - már az ő idejében - akadályozta volna azt a vizsgálatot, amelyet a Bundestag évekkel ezelőtt indított az akkoriban már kiszivárgott ügy felderítésére. Azt állította, hogy minden szükséges dokumentumot az ellenőrzést végző hatósági személyek rendelkezésére bocsátottak.
Értesülések szerint a BND annak idején több, mind az írott sajtó, mind az elektronikus média területén dolgozó újságírót is megfigyeltetett. Az ügyben indított újabb parlamenti vizsgálat még tart.
Kiszivárgott: a Mol-dolgozókat is lehallgatták?
UD Zrt. elnöke: eddig csak a nyitányt láttuk
Nincs az az adat, amit ne tudnának ellopni
Állítása szerint mindez még 2005 végén - hivatalba lépése előtt - történt, de a megfigyeléseket azonnal betiltotta, amint elfoglalta posztját.
Uhrlau előző nap a Bundestag ellenőrző bizottsága előtt is beismerte az elsősorban 2000 és 2005 között történteket, utalva arra, hogy hivatala annak idején mindenekelőtt a megfigyelt újságírók szakmai munkájára, illetve magánéletére kiterjedően gyűjtött adatokat. Elismerte azt is, hogy a hírszerzés egyes szerkesztőségekben "beépített emberekkel" is rendelkezett, akik közreműködtek a kollégák "ellenőrzésében".
Az interjúban a BND vezetője azt hangoztatta, hogy a korábbi intézkedés tulajdonképpen a hírszerzési tevékenység biztonságának megszilárdítását célozta. Azaz - mint állította - mindezzel azt kívánták megakadályozni, hogy a hivatal saját köreiből "illegális információk" kerüljenek a sajtóhoz. Ő maga viszont úgy ítélte meg, hogy az újságírók információs forrásai utáni kutatás jogellenes, ezért az addigi "gyakorlatot" leállíttatta.
A bizottsági vizsgálat során a BND vezetője azt ugyanakkor cáfolta, hogy az újságírók telefonbeszélgetéseit is lehallgatták volna. Elutasította azt a vádat is, hogy hivatala - már az ő idejében - akadályozta volna azt a vizsgálatot, amelyet a Bundestag évekkel ezelőtt indított az akkoriban már kiszivárgott ügy felderítésére. Azt állította, hogy minden szükséges dokumentumot az ellenőrzést végző hatósági személyek rendelkezésére bocsátottak.
Értesülések szerint a BND annak idején több, mind az írott sajtó, mind az elektronikus média területén dolgozó újságírót is megfigyeltetett. Az ügyben indított újabb parlamenti vizsgálat még tart.
Kiszivárgott: a Mol-dolgozókat is lehallgatták?
UD Zrt. elnöke: eddig csak a nyitányt láttuk
Nincs az az adat, amit ne tudnának ellopni
MTI
A fokozódó orosz támadások miatt kimenekítettek 9907 lakost az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből – jelentette be szombaton Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója. 
