Augusztusban ugrásszerűen, 6,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek, míg az szja-kulcs egy százalékpontos csökkentése miatt a nettó bérek 8,5 százalékkal nőttek, így a júniusi -0,1 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 8,6 százalékkal emelkedtek, a korábbi hónapokhoz képest nagyon gyorsan - számoltunk be mi is a KSH adatai alapján, a szakértők szerint pedig maradhat a gyorsuló bérdinamika.
Suppan Gergely, a Takarékban elemzője szerint a bérdinamika az év hátralevő részében az egészségügyi bérek jelentős növelése miatt tartósan magas maradhat.
Idén 6 százalékos bruttó bérnövekedésre számít az elemző, ami az adóváltozások miatt 7,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,5 százalékos infláció mellett 7,1 százalékos nettó reálbér növekedést vár. 2013 óta így az idei év végéig kumuláltan 19 százalékot megközelítő mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22,6 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Itt nincs megállás
A Takarékbank szakértője szerint jövőre 5,4 százalékkal nőhetnek a bérek, ami a várt 2,1 százalékos infláció mellett 3,2 százalékos reálbér növekedést eredményezhet. A bérnövekedés üteme azonban ennél jelentősebb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Suppan elmondta: a munkaadói terhek kormány által tervezett csökkentése érdemi bérnövekedést tenne lehetővé, anélkül, hogy a foglalkoztatás költségei jelentősen növekednének. A munkaadói terhek nagyobb mértékű csökkentését így részben ellensúlyozhatná a bérek meredek emelése, másrészt a jelentősen növekvő bruttó bérek hatására jelentősen nőhetnek az szja, munkavállalói járulék, valamint áfa bevételek, amelyek túlnyomórészt kompenzálhatnák a munkaadói terhek csökkentéséből származó bevétel kiesést.
A munkaadói terhek csökkentése emellett az állami kiadásokat is mérsékelheti a közszférában dolgozók bérterheinek csökkenése miatt. Egyúttal a munkaerőpiac kifehéredéshez is hozzájárulhat. A munkavállalói terhek csökkentése pedig kisebb ütemű bruttó béremelés mellett járna gyorsabb nettó bérnövekedéssel. Az szja esetleges 6 százalékpontos csökkentése a nettó béreket önmagában 9 százalékponttal növelné. Mivel a költségvetési mozgástér folyamatosan növekszik, a munkaerő költségeinek csökkentése sokat javíthat az ország, illetve a hazai munkaerőpiac versenyképességén.
Sok múlik a bértárgyalásokon
Hasonló véleményen van Virovácz Péter is, az ING makrogazdasági elemzője: szerinte a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szférá dominálja, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek.
Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Mindeközben a versenyszférában bőven a trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 7,8 százalékkal.
A privátszféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok közel háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek.
Banai Péter Benőt november 25-én hallgatják meg. 
