A legutolsó hónapban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt az előző havi 3,9 százalékot követően és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalék után. A hónapban az NFSZ-nél 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt, ami az előző év azonos időszakához képest 4,0 százalékkal, a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli tájékoztatására Horváth András. Az MBH Bank vezető elemzője a reggeli gyorstájékoztatóból azt is felidézi, hogy a foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.
Ezzel párhuzamosan az előző havi ismert adatok alapján a munkaerőpiacon tapasztalt bérnyomás továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi, miután 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér a megelőző havi 15,3 százalékos szint után, miközben a piaci folyamatokat jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés mértéke 14,6 százalék volt megelőző hónap 15,3 százaléka után – utal Horváth a KSH csütörtökön közzétett, 2023 szeptemberére vonatkozó kereseti statisztikáira.
Az MBH Bank szakértője az őszi hónapokra ismét kis mértékben 4 százalék alá csökkenő munkanélküliségre számít, és úgy véli, az idei éves átlagos ráta 3,8 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. Mint fogalmaz, így
a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac,
aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a kapun belüli munkanélküliséget is. Ez egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy rövid ideig tartó, átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak – írja elemzésében Horváth, aki szerint ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 15 százalékot elérő lehet az idei év átlagában a hazai munkaerőpiacon, míg a jövő évben 10 százalék körüli lehet az átlagbér növekedési üteme, amit támogat a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok szintje.
A statisztikai adatok hátterét ismertetve Horváth úgy látja,
a hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordmagasságban tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik
az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt. Így az aktivitás is új csúcsra kerül, csak kis mértékben elmaradva immár az 5 millió főtől – írja. Szerinte a munkaerőpiac(ok) jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerő-keresletre.
Horváth arra is rámutat, hogy eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan. Az MBH Bank elemzője úgy véli, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a hazai 80 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A szakember szerint ezt jelzi a bérnyomás mértéke is, amely bár mérsékelten lassult, de továbbra is közel van a 15 százalékos szinthez. Ez egyben a legutóbbi inflációs számok alapján már pozitív reálbér-növekedést is jelez, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását.
Az elemző szerint továbbra is az a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Kérdésként teszi fel, hogy ez mikor segíti elő a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést. Mint fogalmaz,
a továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való igazodás később következhet be.
Úgy véli, nagy kérdés, hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül, vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani. De érdemes megjegyezni – írja –, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások akár 12-15 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben, így kifejezetten nehéz lehet eltalálni a ciklus megfelelő szakaszát a monetáris politikai eszköztárral.
Az MBH Bank elemzője szerint a fenti folyamatokból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg és/vagy nem térült volna meg. Horváth András aláhúzza, ez pozitív fejlemény lenne a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését. 
