125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A szabad akarat elismerése nem terjed el odáig Magyarországon, hogy életünk végén szabadon dönthessünk halálunkról
A szabad akarat elismerése nem terjed el odáig Magyarországon, hogy életünk végén szabadon dönthessünk halálunkról
Tabutémákat feszeget Bitó László orvos-író a Boldogabb élet - jó halál című könyvében, amelyben a jó vég, a jó halál, azaz az eutália és az eutanázia kérdéskörét járja körül.
A legtöbb országban ez törvényileg tiltott tevékenység. Az egyik amerikai szövetségi államban, Oregonban, valamint Hollandiában és Belgiumban léteznek az eutanáziának bizonyos esetekben és körülmények között megengedett formái.
"Bárki oda juthat, hogy már nem viseli el vegetatív funkcióinak, értelmét vesztett létének megalázó hanyatlását. De jelenlegi törvényeink éppen akkor gátolják meg istenadta szabad akaratunk és önrendelkezésünk alkotmányos jogának gyakorlását, amikor arra a legnagyobb szükségünk lenne. Amikor legfontosabb döntésünket hozzuk meg: azt, hogy mikor és hogyan lépünk ki az életből" - írja könyvében Bitó László.
A szabad akarat elismerése nem terjed el odáig Magyarországon, hogy életünk végén szabadon dönthessünk halálunkról, azaz a gyógyíthatatlan betegséget kínok közt elviselve sem kérhetünk meg senkit, hogy adjon be egy méreginjekciót, vagy kapcsolja ki az életfeltételeket megteremtő gépeket - hangoztatta a szerző a témáról csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen, amelynek aktualitását a Duna Televízió Az élet méltó befejezése című filmsorozata adta.
Bitó szerint "az eutanázia ma is létező gyakorlat." Van passzív és aktív formája, jóllehet, az is aktív eutanázia, amikor kikapcsolják a lélegeztetőgépet, hiszen a gombot meg kell nyomni, a konnektort ki kell húzni a falból. "A kórházak intenzív osztályain napi gyakorlatról van szó, "fekete angyalok" pedig ma is működnek" - tette hozzá.
A magyar egészségügy törvényeinek hipokrita sarokpontja, hogy az embernek addig van joga a jó halálhoz, ameddig az nem jár cselekvő beavatkozással. Tehát végső soron azt vallják - állítja a szerző -, hogy a hosszú kínhalál, testi funkciónk uralásának megalázó elvesztése, szeretteink gyötrelme - s tán anyagi romlásba döntése - morálisan elfogadhatóbb a szabad akarattal választott, jó halálnál.
Bitó László bevezetné az átsegítő nevű foglalkozást. Meglátása szerint, míg a szülésnél egész csapat munkálkodik azon, hogy az újszülöttet világra segítse, addig a halálba nem segít át bennünket senki.
Mint magyarázta, az átsegítés kérése önkéntes lenne, szabad akarattal, tiszta fejjel, szellemi képességeink teljes birtokában hozott szándékkal történne. Ha valaki úgy érezné, közeledik a vég, felkérné az egyik hivatásos segítőt, támogassa őt még elintézetlen ügyeiben, és ha gyógyíthatatlan beteg, hozza meg majd idejében a végső döntést.
Ez ma még megdöbbentően hangzik, ám tűrhetetlen, hogy iszonyú fájdalmak között haldokoljanak a betegek a kórházakban - sokszor éppen az orvostudomány fejlettsége miatt. Amíg fél évszázaddal ezelőtt sokkal hamarabb meghaltak bizonyos betegségekben az emberek, ma életben tudják őket tartani az orvosok (drágán), miközben szenvednek, méltatlan körülmények között vegetálnak - fejtegette.
A sajtóbeszélgetésen szó esett a téma jogi, vallási és pszichológiai vetületéről is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szerdán tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját. Kármán András már a jövő évi büdzsétervezet bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy „fejnehéz” költségvetési kiigazítást hajtanak végre, ami azt jelenti, hogy 2027-ben valósulhat meg a legnagyobb mértékű hiánycsökkentés: az idei, várhatóan 7,5 százalékos eredményszemléletű, GDP-arányos államháztartási hiány 4,9 százalékra mérséklődhet.
A hazai védelmi ipar fejlesztése mérsékelheti az importfüggőséget, miközben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a költségvetési bevételek bővüléséhez – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön közzétett elemzésében.
Világszerte rekordot döntött az akkumulátoros elektromos autók értékesítése az év első kilenc hónapjában. A növekedést elsősorban az európai piac hajtotta, miközben Kínában stagnált, az Egyesült Államokban pedig visszaesett a kereslet – derül ki a PwC tanácsadó vállalat elemzéséből.
Az iváncsai üzem után a komáromi telephelyen is elbocsátások kezdődtek az SK On Hungarynél. A szakszervezet szerint több magyar és legalább húsz ukrán munkavállaló veszítette el állását, miközben a vállalat az üzleti környezetre hivatkozik.
Szeptemberben 907 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel volumene 4,6 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Augusztusban még 481 millió eurós hiány mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Év végével kivezeti a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos otthonteremtési támogatását a kormány – erről a belügyminiszter beszélt az RTL Klubnak adott, szerdán közzétett interjújában. Pósfai Gábor beszámolt egy készülő rendészeti csomagról is, amely a tűzoltóságot, a rendőrséget és a büntetés-végrehajtást érinti.
Bár az egy hónappal korábbi zuhanáshoz képest kisebb mértékben, de szeptemberben is visszaesett a belföldi és a külföldi turisták, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon. Az év első kilenc hónapjának adatai alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ágazat közel sem fogja tudni megismételni a 2025-ös teljesítményét.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatokat az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán. A kétnapos kamatdöntő ülés végén a jegybank 3,75–4 százalékos sávban tartotta az alapkamatot, miután szeptemberben még 25 bázispontos emelésről határozott. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, ugyanakkor két jegybanki döntéshozó további kamatemelést sürgetett.
.jpg)
A szabad akarat elismerése nem terjed el odáig Magyarországon, hogy életünk végén szabadon dönthessünk halálunkról .jpg)
.jpg)
