Tabutémákat feszeget Bitó László orvos-író a Boldogabb élet - jó halál című könyvében, amelyben a jó vég, a jó halál, azaz az eutália és az eutanázia kérdéskörét járja körül.
A legtöbb országban ez törvényileg tiltott tevékenység. Az egyik amerikai szövetségi államban, Oregonban, valamint Hollandiában és Belgiumban léteznek az eutanáziának bizonyos esetekben és körülmények között megengedett formái.
"Bárki oda juthat, hogy már nem viseli el vegetatív funkcióinak, értelmét vesztett létének megalázó hanyatlását. De jelenlegi törvényeink éppen akkor gátolják meg istenadta szabad akaratunk és önrendelkezésünk alkotmányos jogának gyakorlását, amikor arra a legnagyobb szükségünk lenne. Amikor legfontosabb döntésünket hozzuk meg: azt, hogy mikor és hogyan lépünk ki az életből" - írja könyvében Bitó László.
A szabad akarat elismerése nem terjed el odáig Magyarországon, hogy életünk végén szabadon dönthessünk halálunkról, azaz a gyógyíthatatlan betegséget kínok közt elviselve sem kérhetünk meg senkit, hogy adjon be egy méreginjekciót, vagy kapcsolja ki az életfeltételeket megteremtő gépeket - hangoztatta a szerző a témáról csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen, amelynek aktualitását a Duna Televízió Az élet méltó befejezése című filmsorozata adta.
Bitó szerint "az eutanázia ma is létező gyakorlat." Van passzív és aktív formája, jóllehet, az is aktív eutanázia, amikor kikapcsolják a lélegeztetőgépet, hiszen a gombot meg kell nyomni, a konnektort ki kell húzni a falból. "A kórházak intenzív osztályain napi gyakorlatról van szó, "fekete angyalok" pedig ma is működnek" - tette hozzá.
A magyar egészségügy törvényeinek hipokrita sarokpontja, hogy az embernek addig van joga a jó halálhoz, ameddig az nem jár cselekvő beavatkozással. Tehát végső soron azt vallják - állítja a szerző -, hogy a hosszú kínhalál, testi funkciónk uralásának megalázó elvesztése, szeretteink gyötrelme - s tán anyagi romlásba döntése - morálisan elfogadhatóbb a szabad akarattal választott, jó halálnál.
Bitó László bevezetné az átsegítő nevű foglalkozást. Meglátása szerint, míg a szülésnél egész csapat munkálkodik azon, hogy az újszülöttet világra segítse, addig a halálba nem segít át bennünket senki.
Mint magyarázta, az átsegítés kérése önkéntes lenne, szabad akarattal, tiszta fejjel, szellemi képességeink teljes birtokában hozott szándékkal történne. Ha valaki úgy érezné, közeledik a vég, felkérné az egyik hivatásos segítőt, támogassa őt még elintézetlen ügyeiben, és ha gyógyíthatatlan beteg, hozza meg majd idejében a végső döntést.
Ez ma még megdöbbentően hangzik, ám tűrhetetlen, hogy iszonyú fájdalmak között haldokoljanak a betegek a kórházakban - sokszor éppen az orvostudomány fejlettsége miatt. Amíg fél évszázaddal ezelőtt sokkal hamarabb meghaltak bizonyos betegségekben az emberek, ma életben tudják őket tartani az orvosok (drágán), miközben szenvednek, méltatlan körülmények között vegetálnak - fejtegette.
A sajtóbeszélgetésen szó esett a téma jogi, vallási és pszichológiai vetületéről is.
Öngyilkosság-teszt: a vérükben van a halál?
Törvényes az eutanázia Luxemburgban
MTI