|
| Mario Draghi |
A Reuters által megkérdezett 50 elemző 80 százalékos esélyt adott annak, hogy az EKB jövő csütörtökön tovább lazítja a monetáris politikáját. A bank hónapok óta lebegteti a hitelkönnyítés lehetőségét, és Mario Draghi legutóbbi nyilatkozatai után komoly hitelességvesztés nélkül nem visszakozhat.
Felcsigázták a piacokat
"Az EKB nem kockáztathatja meg, hogy miután felcsigázta a várakozásokat, csalódást okoz a piacoknak" - mondta a BNP Paribas elemzője, hozzátéve, hogy a monetáris könnyítés jóformán biztosra vehető, legfeljebb a formája kérdéses.
Draghi egy múlt heti bankárkonferencián hangsúlyozta, hogy "az EKB kész bevetni stimuláló eszközeinek teljes tárházát az infláció felszítása érdekében", és utalt rá, hogy az EKB igazgató tanácsa már december 3-i ülésén dönthet.
|
Látják a kockázatokat Az euróövezet jegybankja szerdán közzétette fél éves pénzügyi stabilitási jelentésében. Ebben leírják, az utóbbi időben összességében erősödött az euróövezet pénzügyi stabilitása, de a feltörekvő országok, különösen Kína tőkepiacain mutatkozó zavarok és az árnyékbank rendszer megbillentheti az egyensúlyt. Részletek >>>> |
Mit tehetnek?
Az eszközök közt kiemelte az EKB negatív betéti kamatait, és azt, hogy az eszközvásárlási program "erős és rugalmas" eszköz az EKB kezében, amelynek méretét, összetételét, időtartamát "expanzívabb fokozatra" lehet beállítani, és a körülményeknek megfelelően alakítani. Az EKB kész minden mandátumával összeférő eszközt bevetni, ha úgy látja, hogy középtávú árstabilitási célja veszélybe kerül, és mindent meg fog tenni, hogy az infláció a lehető leggyorsabban emelkedésnek induljon - hangsúlyozta Draghi.
Elemzők valószínűnek tartják, hogy az EKB a jelenlegi 0,2 százalékról 0,3 százalékra emeli az egynapos jegybanki betétek után felszámított büntetőkamatot, és kiterjeszti és/vagy meghosszabbítja eszközvásárlási, más néven mennyiségi könnyítési programját.
És a büntetőkamat
A büntetőkamat kapcsán a Reuters úgy értesült, hogy az EKB-ban szóba került kétcsatornás rendszer bevezetése, vagyis azokat a bankokat, amelyek nagy összegeket parkoltatnak a jegybankban, magasabb büntetőkamattal sújtanák. Ez főleg a német és a francia bankoknak kerülne sokba.
A március óta folyó, az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó program keretében az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, túlnyomó részt államkötvényt. A szakértők lehetségesnek tartják, hogy az összeget 75 milliárd euróra növelik, a program futamidejét pedig meghosszabbítják.
Kár kinyitni?
Draghi politikáját főként Németországból bírálják, a német központi bank, a Bundesbank elnöke a múlt héten ismét megtámadta az EKB elnökét.
"Hiba lenne még jobban kinyitni a pénzcsapot, minél tovább folyik az extrém laza monetáris politika, annál kevésbé hat, és annál több kockázatos mellékhatása lesz" - hangsúlyozta Jens Weidmann. Ismét kiemelte: "nem szabad semmibe venni annak a veszélyét, hogy a kormányok hozzászoknak az alacsony kamatokhoz, és nem hajtják végre a szükséges reformokat".
Nem tudni mit, de valamit biztos képnek
Weidmann, aki az EKB kormányzó tanácsának is tagja, kifejtette: még idő kell ahhoz, hogy a már meghozott intézkedések teljesen kifejtsék hatásukat. A túlzottan alacsony, éves szinten 0,1 százalékos euróövezeti inflációval kapcsolatban azt mondta, hogy azt elsősorban az olajár csökkenése magyarázza, és inkább a konjunktúra motorja, mintsem a "defláció előőrse".
Abban nagyjából egyetértés van az elemzők között, hogy az EKB valamit lépni fog, ha nem is nagyot. Az európai hitelkönnyítés decemberben találkozik az amerikai kamatemeléssel. A piacok már be is árazták ezt, az euró október óta több mint 6 százalékkal gyengült a dollárral szemben.
„Veled vagyunk!” – üzente a magyar miniszterelnök Marine Le Pennek. 
