A január 16-i héten fogadja Fellegi Tamás tárcanélküli minisztert Brüsszelben a gazdasági és pénzügyi EU-biztos – értesült a BruxInfo. Bizottsági források szerint viszont Olli Rehn nem tárgyal a kormánnyal nemzetközi pénzügyi segítségről, amíg le nem zárul a magyar jegybanktörvény uniós vizsgálata.
Fellegi Tamás a miniszterelnökkel tárgyalta meg, meddig mehet el Washingtonban |
Az Európai Bizottság még nem reagált a magyar kormány kérésére, amelyben a nemzetközi pénzügyi tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter találkozót kért a gazdasági és pénzügyi EU-biztostól. Úgy tudjuk, Fellegi Tamás a január 16-án kezdődő héten szeretne találkozni Brüsszelben Olli Rehnnel, és a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági tisztviselők szerint ezt a bizottsági alelnök nem is fogja elutasítani. Orbán Viktor a mai megbeszélése után nem tagadta, hogy az akkori állapotok szerint még nem volt időpontja a tárca nélküli miniszternek Brüsszelbe.
Olli Rehn hajthatatlan
„Lehet ez udvariassági látogatás, vagy bármi más, de az biztos, hogy Olli Rehn nem hajlandó addig nemzetközi készenléti hitelről, vagy bármilyen más pénzügyi segítségről tárgyalni a kormánnyal, amíg le nem zárul a jegybanktörvény uniós vizsgálata” – mondta a BruxInfónak egy bizottsági forrás.
A testület szóvivője nem tudta megmondani, hogy mikor zárulhat le a törvény vizsgálata, az azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy a „magyar ügyek” szempontjából a jövő szerda lesz a következő kulcsdátum, az Európai Bizottság ugyanis január 11-én ül össze először, és az ülésen téma lesz Magyarország is. Olivier Bailly azt sem kívánta megjósolni, hogy milyen döntés születhet jövő szerdán, sőt, az sem biztos, hogy lesz bármilyen döntés is.
A Bizottság kezében egyelőre több eszköz is van. Mint a nemzetközi pénzügyi segítség egyik esetleges folyósítója, a testület fenntartja magának a jogot, hogy ne kezdjen tárgyalásokat egy nemzetközi készenléti hitelről, amíg nem teljesülnek az általa támasztott feltételek.
Kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk
Ezen felül, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet akkor, ha úgy látja, hogy egyes magyar törvények nem felelnek meg uniós jogszabályoknak. Jelenleg a jegybanktörvény mellett vizsgál a Bizottság a magyar alaptörvényhez kötődő több jogszabályt is: ezek között van az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését, és az igazságügyi reform részleteit tartalmazó jogszabály. Nem kizárt, hogy ezek a vizsgálatok a napokban lezárulnak, de mivel az elemzéseket különböző bizottsági szolgálatok végzik, nem lehet tudni, hogy mikor fejeződhetnek be.
A Bizottságnál mindenesetre furcsállják, hogy Magyarországot egyelőre nem érte nagyobb nyomás a többi tagállam részéről. Péntekig a francia, a luxemburgi és a finn kormány fejezte ki rosszallását, a testület viszont nagyobb nemzetközi ellenállást látna szívesen, nemcsak a többi tagország, hanem az Európai Parlament részéről.