Ukrajna vezetésének egyelőre maga a győzelem a fontos, s nem maga a békekötés. Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna egyetlen területét sem adja fel a háború befejezése érdekében. De egész egyszerűen el fog jönni az idő, amikor muszáj lesz békét kötni. Amikor minden megállapodást nemcsak az ország vezetőinek, hanem az ukrán népnek is el kell fogadnia, ha azt be kívánja tartani. Ezért roppant fontos, mit gondolnak a hétköznapi ukrán emberek, főleg akik a frontvonalban élnek, vagy akiket kitelepítettek. Vajon milyen békekötési feltételeket tartanának elfogadhatónak, vagy elfogadhatatlannak?
Hogy megértsük, hogyan néz ki egy elfogadható béke a háború által jelentős mértékben sújtott ukránok számára, a The Conversation felkérésére a Kijei Nemzetközi Szociológiai Intézettöbb, mint 1800 ukrán részvételével felmérést végzett 2022 júliusában.
A válaszadók körülbelül fele helyi lakos volt, méghozzá három ukrán irányítás alatt álló városban, igen közel az aktív frontharcokhoz: Dnyiproban, Zaporizzsjában és Poltavában. A felmérésben résztvevők másik felét a háború miatt kitelepített emberek alkották, akiket ezekben a városokban helyeztek el.
Íme a felmérés három legfontosabb megállapítása:
1. Elsődleges prioritás egy erős állam létrehozása, amely meg tudja védeni a területeit
Megkérdezték a résztvevőket arról, mik a céljaik az orosz-ukrán háború után. Több mint felük azt jelezte, hogy egy békés és virágzó állam megteremtése elsődleges fontosságú. Sokan a katonai erőben látják az eszközt ennek elérésére, s voltak, akik azt állították, hogy szeretnék, ha a háború után Ukrajna erős állammá tudna válni egy nagy hadsereggel, amely meg tudja védeni a területét.
Valamivel kevesebben említették, hogy fontos lenne Ukrajnának önálló, szuverén döntéseket hoznia, 28,3 százalékuk pedig azt, hogy Ukrajna minden területe felett teljes ellenőrzést gyakoroljon. Több mint negyedük említette fontos célként a korrupciómentes állam megteremtését.
A meglévő kormányzati politikai törekvések támogatottságát illetően körülbelül ötből egy ember tartja pozitívnak, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává válik,de csak 13,1 százalék említette meg a NATO-tagság fontosságát is.
Azt pedig, hogy Ukrajna demokratikus állammá váljon, mindössze 14,1 százalék említette meg legfőbb célként.
A felmérés azt sugallja, hogy jelenleg inkább a béke, az állam ereje és a területi integritás jár a frontvonalban élő ukránok fejében, mint a geopolitikai státusz vagy a demokrácia.
2. Az ukránok elutasítják az önrendelkezésre, területre vonatkozó engedményeket
A válaszadóknak egy sor lehetséges variációt vázoltak fel a háború kimenetelét illetően, majd megkérdezték őket, hogy mennyire tartják elfogadhatónak ezeket, ha az békével járna. A legtöbb forgatókönyv erős érzelmeket váltott ki, a leggyakrabban az „egyáltalán nem elfogadható” kategóriát alkalmazták.
Az ukránok leghevesebben azt a verziót utasították el, amelyben Ukrajna elveszítheti jogát, hogy meghatározza jövőjét, cserébe az ellenségeskedések megszűnéséért. Kevésbé ellenkeztek a vélemények, amikor Ukrajna nyugati szervezetekhez való elméleti csatlakozásáról volt szó. A válaszadók 46 százaléka teljességgel elfogadhatatlannak tartaná azt, ha Ukrajna lemondana a NATO-tagságra való törekvéséről a béke fejében. Az Európai Uniós tagságról való lemondással 55,9 százalék nem ért egyet.
Bár a felmérést végzők úgy találták, hogy a szilárd többség elutasítja a béke fejében tett területi engedményeket, az általuk megkérdezett frontvonalbeli ukránok kevésbé voltak hevesek a Krímmel kapcsolatos engedményekre (58,4 százalék), mint amikor Donbászról (67 százalék) esik szó.
Amikor olyan hipotetikus ügyletekről kérdezték őket, amelyekben Oroszország pénzügyi kompenzációt vagy formális bocsánatkérést ajánlana, amivel maguknál tarthatják az elfoglalt ukrán területeket, a válaszadók több mint 80 százaléka mondta, hogy ez „teljesen elfogadhatatlan”.
Egy másik kérdésben pedig a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a legtöbb ukrán országa nemzeti területeire szentként tekint.
3. Amikor béketárgyalásokról van szó, az számít, ki képviseli az országot
Amellett, hogy arról faggatták a frontvonalbeli ukránokat, mi az elfogadható vagy elfogadhatatlan egy lehetséges békekötésnél, azt is szerették volna látni, hogy a tárgyalások támogatását mennyire befolyásolja az, hogy ki szorgalmazza azokat.
Ezért tesztelték a tárgyalások lehetséges támogatóinak erejét a teljes háborús tűzszünettel kapcsolatban. A felmérésben résztvevőket véletlenszerűen három csoportba sorolták. Az első csoportot egyszerűen megkérdezték: „Mennyire támogatja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat a teljes tűzszünettel kapcsolatban ebben a háborúban?”
A második csoportot is megkérdezték ugyanerről, de egy kitalált nyilatkozatot is el kellett olvasniuk, amelyben Zelenszkij hangsúlyozta a tárgyalások fontosságát a további katonai és civiláldozatok halálának megelőzése érdekében. A harmadik csoport is megkapta a kérdést, valamint egy hasonló nyilatkozatot, de ezúttal az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetői nevében.
Az első csoportból 46 százalék támogatta a tárgyalásokat. 54 százalékra ugrott viszont a támogatottság, akiknek Zelenszkij fiktív kijelentéseit is figyelembe kellett venniük. Érdekes módon a tűzszüneti tárgyalások támogatottsága kismértékben (42 százalékra) csökkent, amikor a tárgyalófelek az EU és az USA vezetői voltak.
Az eredmények tehát arra utalnak, hogy az ukrán vezetés jelenléte a tűzszüneti tárgyalásoknál sokkal fontosabb, mint a nemzetközi nyomás. Valójában felmérés azt jelzi, hogy a tárgyalásokat nyilvánosan szorgalmazó nyugati vezetők még olyan hatást is kiválthatnak, amelyek visszaüthetnek.
A békéhez a lakosságnak is sok köze van
Bár országosan nem tekinthető reprezentatívnak a felmérés, hiszen a háború miatt a kitelepítettekre és az aktív frontvonalban élőkre fókuszált – a válaszadók nézetei betekintést engednek abba, hogy mi fontos és mi számít elfogadhatatlannak a háború sújtotta ukránok számára. Ezért a felmérés készítői szerint a frontvonal mögött élőknek, akiknek nincs közvetlen tapasztalata az elmozdulásról, még hangsúlyosabb nézetei lehetnek.
Ám az tény: Ukrajna vezetése jelenleg sajnos nincs abban a hangulatban, hogy békéről beszéljen Oroszországgal. Ugyanakkor egyszer mégiscsak béketárgyalásokra lesz szükség. És a hétköznapi ukránok nézetei létfontosságúak, mivel minden békerendezéshez szükség van a lakosság általános beleegyezésére, hogy tartóssá válhasson a régóta vágyott béke.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
