Angela Merkel szerint kezelniük kell Németország egyik legnagyobb problémáját, a lakások erős volumenű drágulását – a probléma azonban minden fejlett országban felüti a fejét, ami a társadalom szétszakadásával fenyeget – írja blog bejegyzésében Zsiday Viktor.
A befektetési guru szerint a legtöbb fiatalnak esélye sincs lakáshoz jutni, és erről jelentős részben a jegybankok tehetnek. A jegybankok ugyanis ha élénkíteni akarják a gazdaságot, akkor leviszik a kamatot, amitől csökken a lakossági megtakarítási hajlandóság, többet költenek az emberek, a cégek pedig többet ruháznak be, mert egyre több olyan projekt lesz amit már az alacsony hitelkamat mellett érdemes megcsinálni.
Veszélyes a túl alacsony kamatszint
A szakértő szerint az elmúlt években kiderült, hogy ez az összefüggés egy bizonyos kamatszint alatt nem működik. A 2008-9-es válságban soha nem látott alacsony szintre vitték le a kamatokat, a nulla kamatszinthez közeledve egyre több káros hatása van: egyrészt a nyugdíj felé tartók elkezdenek aggódni, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk, mert a pénzük nem kamatozik - tehát egy idő után a kamatcsökkenés nem hogy növelné, hanem megemeli a megtakarítási hajlandóságukat, ami kevesebb fogyasztáshoz vezet. Másrészt a kevésbé kockázatos befektetések felől mindenkit a kockázatosak felé hajszol, hogy valami apró hozam kicsiholásának legalább a reménye meglegyen.
|
Meddig maradhat slágertermék az ingatlanalap? A hazai üzleti célú ingatlanok árának fellendülése akkor kezdődött, amikor az ország adósbesorolása javult, és még évekig tovább tarthat. Sőt, ha sokáig marad az alacsony kamatok korszaka, amire van esély, akár 5-10 évig is maradhat a kedvező környezet. Az ingatlanalapok jegyeiből azonban csak egy bizonyos mennyiség vásárlását javasolják a szakemberek.Részletek >>> |
A jegybankok tehát eszközárbuborékokat keltenek, és ezek közül az ingatlanárak emelkedése az, ami a legkárosabb. A jegybankok így nem csak tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár recesszióba is tolhatja a gazdaságot, hanem politikájukkal olyan káros társadalmi hatásokat keltenek, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szít, és a szélsőséges politikai mozgalmakat erősíti.
Zsiday Viktor kifejtette: ez a kamatpolitika borzasztóan káros és kontraproduktív, valószínűleg egy bizonyos szint, kb. 1-2 százalék alá nem lenne szabad levinni a kamatokat. A mostani helyzet azonban felerősíti ciklikus kilengéseket az eszközárbuborékokon keresztül, másrészt szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.
Az MNB tehetetlen
A befektetési szakember szerint a kis jegybankoknak nincs sok autonómiájuk ebben a kérdésben, a nagyok politikájához kell valamilyen módon igazodnia. A magyar monetáris rendszer egyébként is megváltozott: a 2000-es években a sok devizahitel miatt a forint stabilan tartása volt a kulcsfontosságú, ezért minden feszültség a kamatokon vezetődött le: ha jó volt a hangulat lehetett kamatot csökkenteni, ha rossz, az egekbe kellett emelni.
Az új monetáris rendszer lényege ezzel ellenkezően a kamatszint alacsonyan tartása, ugyanis mind az államadósság, mind a lakossági/vállalati adósság egyre nagyobb része effektíve a rövid kamathoz kötött, s ennek gyors és nagyarányú megemelkedése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Mivel a kamatszint lényegében rögzített, ezért minden feszültség a forinton vezetődik le: ha emelkedik a globális kamatszint akkor a forint sokat gyengülhet, ha csökken, akkor erősödhet.
|
Óriási a pörgés a lakáspiacon - de mit hoz a nyár? Az ingatlanpiacon jellemzően a téli időszak és a legforróbb nyári hónapok a legkevésbé aktívak és általában a nyár végén, az ősz beköszöntével cserél gazdát a legtöbb lakás. 2018-ban a korábbi évekhez képest már az első négy hónapban több adásvétel történt. Tovább >>> |
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
