Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint amennyit az ország színvonala indokolna
Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint amennyit az ország színvonala indokolna;
Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint amennyit az ország színvonala indokolna; Magyarországon a gyermekszegénység az uniós átlagnál nagyobb, és inkább falusi, mint városi jelenség - mondta Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Gyerekprogram Irodájának vezetője a témában rendezett budapesti konferencián.
Magyarországon a gyermekek tizennégy százaléka foglalkoztatott nélküli háztartásban él, ez a negyedik legrosszabb adat az unióban - közölte Ferge Zsuzsa a Gyerekesély Projekt nyitórendezvényén.
Ugyanakkor rámutatott: Magyarországon az alapkérdés az, hogy érdemese-e keresetért dolgozni? "Ha a kereset azt jelenti, hogy a hetven százalékból ötven megmarad szegénynek, akkor ne nagyon csodálkozzunk, hogy azok, akik a minimálbér körül fognak keresni, nem mennek el dolgozni" - fogalmazott Ferge Zsuzsa.
Mint mondta, szembe kell nézni azzal a problémával, hogy a kereset többségében nem segít a családoknak kijönni a szegénységből. "Addig nem érdemes a segély ellenösztönző hatásáról beszélni, amíg nem tudunk a munkabér ösztönző hatásáról beszélni" - fűzte hozzá.
A szociológus szerint a gyermekszegénység elleni küzdelemben szükség lenne konkrétabb célkijelölésre, folyamatos értékelésre, céltudatos forrásbővítésre, valamint jobb együttműködést kellene kialakítani a kormányzat és az önkormányzatok, illetve a tervezők és az érintettek között.
Ferge Zsuzsa előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásait korlátozni kell: a munkanélkülivé váló szülőknél folytatni kell a családi alapú segélyezést, valamint meg kell állítani a közmű kikapcsolást és a lakásvesztést.
A Gyerekesély Projekt keretében 2009-től az ország leghátrányosabb kistérségeiben indulnak gyermekszegénység elleni uniós programok.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción.
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
.jpg)
Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint amennyit az ország színvonala indokolna .jpg)
.jpg)
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
