A márciusi népszavazás idején mérttel egy szinten mozog a két nagy párt támogatottsága: a Fideszé 49, az MSZP-é 21 százalékon áll - tudható meg a Nézőpont Intézet a Heti Válasz számára készített felméréséből.
A márciusi népszavazás idején mérttel egy szinten mozog a két nagy párt támogatottsága: a Fideszé 49, az MSZP-é 21 százalékon áll a biztos szavazók körében - tudható meg a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megrendelésére készült felméréséből.
A hetilap csütörtökön megjelenő számában olvasható, az MTI-hez már szerdán eljuttatott kutatás szerint egy hónappal korábban a Fidesz tábora még 52, míg a szocialistáké csupán 19 százalékos volt. Az MDF-re száz biztos szavazó közül változatlanul három voksolna, míg az SZDSZ 3-ról 4 százalékra javította eredményét az augusztus 1-je és 12-e között, ezer fős, a felnőtt lakosságot reprezentáló mintán végzett felmérés eredményei szerint.
Egy "most vasárnapi" választáson a válaszadók 57 százaléka venne részt biztosan, míg 18 százalékuk valószínűnek mondja részvételét; százból kilencen valószínűsítik, 11-en pedig biztosra mondják, hogy távol maradnának.
"A közbiztonság kérdése a 2010-es választások idejére hangsúlyosabb szerepet kaphat, mint a korábbi szavazásokon" - áll a Nézőpont Intézet adataira alapozó írásban, amely elgondolkodtatónak nevezi, hogy az úgynevezett "cigánybűnözést" a megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek, míg az ellentábor alig ötszázalékos.
"Érdekes tény, hogy a felmérésben az MSZP és a Fidesz szavazói politikai szimpátiától függetlenül ugyanolyan arányban gondolják azt, hogy a fogalom egy valós problémára utal" - jegyzi meg a lap.
Azzal, hogy a munkaképeseknek a segélyért kötelezővé kellene tenni a közmunkát, százból 86-an értenek egyet, ennél kilenc százalékkal kisebb azok aránya, akik szerint a romák hajlamosabbak a bűnözésre, mint a nem romák. Az emberek egyharmada osztja azt a nézetet, hogy a rendőrség alkalmatlan feladata ellátására, míg 31 százalék vélekedik úgy: munkájukhoz képest jól megfizetik a rend őreit.
A politikusok népszerűségi listájának első harmadába a kormánypártiak közül csak Szili Katalin házelnök jutott be, aki Kósa Lajos fideszes debreceni polgármester (65 pont) és Sólyom László államfő (59 pont) mögött - 56 ponttal, Dávid Ibolya MDF-elnökkel holtversenyben - a harmadik.
Ugyanitt - arra kérdésre, hogy a jövőben szívesen látná-e fontos poszton az adott politikust - a pártelnökök versenyében Fodor Gábor (SZDSZ) a második, aki 52 százalékos eredményével megelőzte az 50 százalékot elérő Orbán Viktort (Fidesz); Semjén Zsolt (KDNP) 41, Gyurcsány Ferenc 24 százalékos eredményt ért el.
Az augusztusi felmérés legnagyobb vesztese Demszky Gábor és Veres János: Budapest főpolgármesterének 26 százalékos szimpátiamutatója kilenc, a pénzügyminiszter 23 százalékos eredménye pedig 12 százalékos csökkenést mutat.
A Medián augusztus 1-je és 5-e között, 1200 felnőtt személyes megkérdezésével készített felmérésében az volt olvasható, hogy a teljes népesség csaknem fele, a választásra jogosult "biztos" szavazók mintegy háromnegyede továbbra is a Fideszre szavazna. Mint írták, a szocialista párt nyár eleji erősödése csak átmeneti volt, az utóbbi két hónapban nem tudtak javítani pozíciójukon.
A Marketing Centrum januári és augusztusi felmérései alapján készült közvélemény-kutatása szerint az őszi politikai szezonnyitány kezdetén gyakorlatilag ugyanúgy állnak a pártok, mint ahogy az év elején is álltak, bár az SZDSZ kiválása a kormánykoalícióból kissé megbolygatta a pártok támogatottságát. A pártválasztók körében 55 százalék a Fidesz támogatottsága, "és ez akár kétharmadnál nagyobb mandátumtöbbséghez is elég lehetne, ha az MSZP jelenleg 29 százalékra becsülhető támogatottsága a valódi választáson is jóval 33 százalék alatt marad" - írta a kutatás eredményéről a cég.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Akár 2032-ben csatlakozhat Magyarország az euróövezethez az Eurasia Group londoni elemzői szerint. A közös valuta bevezetéséig azonban jelentős költségvetési kihívásokkal kell szembenéznie az országnak: az idei hiány megközelítheti a GDP 8 százalékát, miközben az államadósság is tovább emelkedhet.
Az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása került a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozó középpontjába. A tagállamok vezetői gyors intézkedéseket sürgetnek, amelyek enyhíthetik a vállalkozások és a háztartások terheit, miközben az Európai Unió gazdasági pozícióját is erősítenék a nemzetközi versenyben.
Bár szeptemberben a hazai infláció ugyanúgy nőtt, mint csaknem valamennyi európai országban, az éves szintű pénzromlásunk továbbra is az egyik legalacsonyabb az öreg kontinensen és azon belül is az Európai Unióban – a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint ezt teheti közzé ma délelőtt az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a társadalmi egyeztetés keretében hivatalosan is benyújtotta a Pénzügyminisztériumnak a kata és a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatait, miután azokat az MKIK elnöksége megtárgyalta és elfogadta. A kamara a kisadózók többletbefizetéseihez magasabb társadalombiztosítási jogosultságot, az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak célzott adózási lehetőséget javasol. A működő vállalkozói vagyon számára adómentességet szorgalmaz, ennek hiányában adóbeszámítást kezdeményez.
(1).jpg)
A márciusi népszavazás idején mérttel egy szinten mozog a két nagy párt támogatottsága: a Fideszé 49, az MSZP-é 21 százalékon áll - tudható meg a Nézőpont Intézet a Heti Válasz számára készített felméréséből. (1).jpg)
(1).jpg)
Elindult a pénteki kereskedés. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
