A márciusi népszavazás idején mérttel egy szinten mozog a két nagy párt támogatottsága: a Fideszé 49, az MSZP-é 21 százalékon áll - tudható meg a Nézőpont Intézet a Heti Válasz számára készített felméréséből.
A márciusi népszavazás idején mérttel egy szinten mozog a két nagy párt támogatottsága: a Fideszé 49, az MSZP-é 21 százalékon áll a biztos szavazók körében - tudható meg a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megrendelésére készült felméréséből.
A hetilap csütörtökön megjelenő számában olvasható, az MTI-hez már szerdán eljuttatott kutatás szerint egy hónappal korábban a Fidesz tábora még 52, míg a szocialistáké csupán 19 százalékos volt. Az MDF-re száz biztos szavazó közül változatlanul három voksolna, míg az SZDSZ 3-ról 4 százalékra javította eredményét az augusztus 1-je és 12-e között, ezer fős, a felnőtt lakosságot reprezentáló mintán végzett felmérés eredményei szerint.
Egy "most vasárnapi" választáson a válaszadók 57 százaléka venne részt biztosan, míg 18 százalékuk valószínűnek mondja részvételét; százból kilencen valószínűsítik, 11-en pedig biztosra mondják, hogy távol maradnának.
"A közbiztonság kérdése a 2010-es választások idejére hangsúlyosabb szerepet kaphat, mint a korábbi szavazásokon" - áll a Nézőpont Intézet adataira alapozó írásban, amely elgondolkodtatónak nevezi, hogy az úgynevezett "cigánybűnözést" a megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek, míg az ellentábor alig ötszázalékos.
"Érdekes tény, hogy a felmérésben az MSZP és a Fidesz szavazói politikai szimpátiától függetlenül ugyanolyan arányban gondolják azt, hogy a fogalom egy valós problémára utal" - jegyzi meg a lap.
Azzal, hogy a munkaképeseknek a segélyért kötelezővé kellene tenni a közmunkát, százból 86-an értenek egyet, ennél kilenc százalékkal kisebb azok aránya, akik szerint a romák hajlamosabbak a bűnözésre, mint a nem romák. Az emberek egyharmada osztja azt a nézetet, hogy a rendőrség alkalmatlan feladata ellátására, míg 31 százalék vélekedik úgy: munkájukhoz képest jól megfizetik a rend őreit.
A politikusok népszerűségi listájának első harmadába a kormánypártiak közül csak Szili Katalin házelnök jutott be, aki Kósa Lajos fideszes debreceni polgármester (65 pont) és Sólyom László államfő (59 pont) mögött - 56 ponttal, Dávid Ibolya MDF-elnökkel holtversenyben - a harmadik.
Ugyanitt - arra kérdésre, hogy a jövőben szívesen látná-e fontos poszton az adott politikust - a pártelnökök versenyében Fodor Gábor (SZDSZ) a második, aki 52 százalékos eredményével megelőzte az 50 százalékot elérő Orbán Viktort (Fidesz); Semjén Zsolt (KDNP) 41, Gyurcsány Ferenc 24 százalékos eredményt ért el.
Az augusztusi felmérés legnagyobb vesztese Demszky Gábor és Veres János: Budapest főpolgármesterének 26 százalékos szimpátiamutatója kilenc, a pénzügyminiszter 23 százalékos eredménye pedig 12 százalékos csökkenést mutat.
A Medián augusztus 1-je és 5-e között, 1200 felnőtt személyes megkérdezésével készített felmérésében az volt olvasható, hogy a teljes népesség csaknem fele, a választásra jogosult "biztos" szavazók mintegy háromnegyede továbbra is a Fideszre szavazna. Mint írták, a szocialista párt nyár eleji erősödése csak átmeneti volt, az utóbbi két hónapban nem tudtak javítani pozíciójukon.
A Marketing Centrum januári és augusztusi felmérései alapján készült közvélemény-kutatása szerint az őszi politikai szezonnyitány kezdetén gyakorlatilag ugyanúgy állnak a pártok, mint ahogy az év elején is álltak, bár az SZDSZ kiválása a kormánykoalícióból kissé megbolygatta a pártok támogatottságát. A pártválasztók körében 55 százalék a Fidesz támogatottsága, "és ez akár kétharmadnál nagyobb mandátumtöbbséghez is elég lehetne, ha az MSZP jelenleg 29 százalékra becsülhető támogatottsága a valódi választáson is jóval 33 százalék alatt marad" - írta a kutatás eredményéről a cég.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
(1).jpg)
A márciusi népszavazás idején mérttel egy szinten mozog a két nagy párt támogatottsága: a Fideszé 49, az MSZP-é 21 százalékon áll - tudható meg a Nézőpont Intézet a Heti Válasz számára készített felméréséből. (1).jpg)
(1).jpg)
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
