Továbbra is aggasztó a levegő minősége Magyarországon, a legfrissebb uniós jelentés szerint Kínát és Indiát is megelőzzük a sorban. A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése a takarékosságon túl a környezetvédelem és az egészségünk megóvásához is hozzájárul – írja a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.
Elavultak a fűtőkészülékek
A 2015-ös európai uniós rendelet hatására energiacímke került a kazánokra, bojlerekre: minél zöldebb a besorolás, annál energiatakarékosabb a készülék. Ma már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, amelyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot: ez annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Az új elvárásokat jellemzően a „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni.
Az uniós rendelet által érintett másik területen most lép életbe az új szabályozás: 2018 szeptemberétől az Európai Unió tagállamaiban, így nálunk is a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást. A nitrogén-oxidok ugyanis károsak az emberi egészségre, és szerepet játszanak a savas esők kialakulásában is.
Szeptember 26-tól csak olyan fűtőkészülékek kerülhetnek forgalomba és helyezhetők üzembe, melyeknek NOx kibocsátása nem haladhatja meg az 56 mg/kWh értéket.
A felmérések szerint a lakások csupán egyharmadánál elégedettek a lakók az épületek állapotával, az energiahatékonyság javítása az elmúlt tíz évben központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása során. A közleményből kiderül: a fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Az elavult készülékek nemcsak jóval több energiát használnak fel, de a levegőt is jobban szennyezik.
Egyre rosszabb a levegő
Magyarországon a levegőminőség továbbra is komoly probléma: 2013-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon mintegy 13 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a szállópor (PM2,5) és a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. A becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót. Hazánkban a szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal – emellett eltörpül az ipar (kb. 7%) és a közlekedés (kb. 10%) részesedése. A szállópor mellett a nitrogénoxid-kibocsátás esetén is bizony a háztartások az egyik legnagyobb szennyezők – derült ki az Európai Bizottság 2017-es országjelentéséből.
Ahogy arról korábban már írtunk, az Európai Számvevőszék közleménye szerint az emberi egészség légszennyezéssel szembeni védelmére irányuló uniós intézkedések nem elégségesek, nem hozták meg a várt hatást. A luxembourgi központú uniós testület megállapítása szerint az elmúlt évtizedek uniós szakpolitikái hozzájárultak a károsanyag-kibocsátások csökkentéséhez, a levegőminőség azonban nem javult ugyanilyen ütemben, és továbbra is jelentős mértékben ártalmas a közegészségre.
Az unióban a légszennyezés évente 400 ezer korai elhalálozáshoz vezet, a megbetegedések kezelése pedig több száz milliárd euró költséggel jár. A korai elhalálozások többségéért az olyan légszennyező anyagok felelősek, mint a lebegő részecskék, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon. A legnagyobb kockázatnak a városokban élők vannak kitéve.
|
Tarthatatlan irányba menetel az emberiség: máris kinőttük a Földet? Évről-évre egyre hamarabb "ünnepeljük" a Túlfogyasztás Világnapját: ez az a nap, amikor a társadalom feléli a Föld által nyújtott éves kapacitásokat. Pár évtizede még szinte egész évre elegendő voltak a források, most egyes országokban már egy-két hónap alatt felélik ezeket. Az ügyben sürgősen lépni kell, sokáig ugyanis nem tartható fenn ez a tendencia. Tovább >>> |
Három hét alatt is megjavíthatták volna. 
