Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendége volt.
Korábbi cikkeinkben már részletesen beszámoltunk a Novák Katalin által még államtitkárként tavaly októberben belengetett programról, amely a lakásfelújításokat hivatott ösztönözni azáltal, hogy a 6 millió forintos, kedvezményes, maximum 3 százalékos éves kamattal, 10 éves lejáratra felvehető banki hitelnek akár a felét, azaz 3 milliót az állam jóváírja, amely következtében a havi törlesztőrészlet is megfeleződhet. A bejelentéskor még 2021. január 1-jére kilátásba helyezett indulás egy hónapot csúszott, így február 1-jétől igényelhető a hitel. E támogatási lehetőség megteremtésekor a kormány azt a GKI és a Masterplast által tavaly augusztusban készült tanulmányt vehette figyelembe, miszerint a hazai lakástulajdonosok 13 százaléka kívája 2021 végéig korszerűsíteni az otthonát - ez mintegy 500 ezer potenciális felújítást jelent., elsősorban családi házaknál, kisebb mértékben panellakásokban. Kérdés, a támogatás által kiváltott keresletnövekedés mennyivel hajtja majd fel az építőanyagok és építőipari szolgáltatások árát, valamint, hogy lesz-e elegendő szakember a kivitelezésre.
Egy hónapot csúszott a 2021-es minimálbér hatályba lépése is, az február 1-jétől havi bruttó 167 400, míg a garantált bérminimum 219 ezer lett - ez 4 százalékos emelést jelent. E kérdéskört is lapunk alaposan körbejárta. Így arra is rámutattunk, hogy ez a 4 százalék nemcsak az Európai Unió tagországaival összehasonlítva, hanem regionális összevetésben sem számít magasnak, a lengyelek és a szlovákok például több mint 7 százalékkal emeltek. Ráadásul pont az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozóknál a minimálbér emelése reálértéken nem hogy szinten tartást nem hoz, hanem még csökkenést is, hiszen ők nagyobb arányban fogyasztják az olyan árucikkeket, amelyek ára várhatóan emelkedni fog, mint például élelmiszereket, dohányárukat és szeszes italokat.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
