Mennyit érne a 4,1 százalékos minimálbér-emelés idén? Itt a válasz: szinte semmit

A szokásoktól eltérően a búcsúzó év végén nem tudtak megállapodni a munkaadói és munkavállalói szervezetek a minimálbér következő évi emeléséről, a döntés a mostani napokra maradt. Úgy tűnik, hogy nem lesz teljes konszenzus az új minimálbérről: a munkaadói oldal, valamint a munkavállalói érdekképviseletek közül többen is támogatnák a 4 százalékos emelést (ami valójában 4,1 százalékos lehet, erre később visszatérünk), ám ebbe a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem hajlandó belemenni. Azzal érvelnek a nagyobb emelés mellett, hogy a legalacsonyabb jövedelmeket muszáj felzárkóztatni a környező országok minimálbéreinek szintjéhez. Márpedig a térségben rendre nagyobb emelésről döntöttek, mint ami nálunk közvonalazódik.

A leszakadás a többi országtól nem azért veszélyes, mert a magasabb bér reményében elvándorol a magyar munkaerő. A verseny nem ezért a munkaerőpiaci rétegért zajlik, hanem a képzett, korszerű szaktudással rendelkező dolgozókért.

Ugyanakkor a minimálbért muszáj emelni, azért, mert ezen keresztül tud hatni az állam a vállalatok bérpolitikájára. Ha a bérskála legalján nő a bér, akkor a felsőbb bérkategóriákban is emelni kell a fizetéseket, hogy ne torlódjanak a fizetések. Ez ugyanis azzal fenyeget, hogy a képzettebb alkalmazottak motiválatlanok lesznek, vagy máshol keresnek munkát, ahol nagyobb fizetést kapnak. Végső soron a cég járhat pórul azzal, ha nem figyel a munkakörökhöz rendelt bérekre.

Továbbá mivel a minimálbért viszonyítási alapnak tekintik egy sor pénzbeli kifizetés megállapítása során, már csak ezért is szükség van a legkisebb bér kiigazítására. Arra egyébként van kormányzati ígéret, hogy ezeket az ellátásokat visszamenőleg kiigazítják januártól, amint megszületik az egyezség az emelésről.

De van még egy fontos szempont a minimálbérek karbantartása mellett.