A múlt szerdai sikertelen tárgyalási forduló után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén sem lett végleges megállapodás a kormányzat a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között a 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról – írja laptársunk, a Piac&Profit.
Ugyanakkor Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a lapnak a mai ülést komoly előrelépésként értékelte, hiszen a felek elfogadták, hogy még a héten szülessen egy megállapodástervezet. Ennek értelmében a minimálbér és a garantált bérminimum is 4 százalékkal emelkedne februártól.
2020-ban 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, amelyeknek értéke így bruttó 161 ezer, illetve 210 600 forintra nőtt. A 4 százalékos emeléssel 2021-ben:
- a minimálbér 167 440 forintra,
- a garantált bérminimum 219 024 forintra nőne a következő hónaptól.
(Azt már egy korábbi ülésen megerősítette a kormányzati oldal, hogy a minimálbér megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, vagyis február 1-től hatályos a megemelt minimálbér és garantált bérminimum.)
A VOSZ főtitkárától megtudtuk, hogy a tervezet egyéb elemeket is tartalmaz:
- a bérajánlásra vonatkozóan,
- továbbá a kormányzati garanciákra vonatkozóan a szociális támogatásról, vagyis ezek is nőni fognak a minimálbérrel együtt,
- a megállapodásnak várhatóan olyan eleme is lesz – amelyet a munkaadói oldal már korábban javasolt –, miszerint kötelezettséget vállaltak arra, hogy félév előtt áttekintik a gazdaság helyzetét,
- a kormányzattal értékelik azt is, hogy van-e lehetőség a szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentésére és ezzel a kötelező legkisebb bértételek további növelésére a második félévtől.
A VOSZ főtitkára hozzátette, hogy a megállapodástervezetre vonatkozó javaslatot a szakszervezeti konföderáció mind a három tagja befogadta oly módon, hogy a szövegtervezetről egyeztetnek a hétvégén.
A tervezet alapján jövő hét hétfőn születhet megállapodás.
Honnan indultak?
Az egyeztetések még november végén kezdődtek. Érdemes felidézni, hogy a felek álláspontjai mennyire messziről indultak. Míg a munkáltatók a járvány miatti bizonytalan helyzetben egyáltalán nem akartak béremelést, addig a szakszervezetek kezdetben még kétszámjegyű, 10 százalék körüli emelésről indultak. A munkaadók még a tárgyalások elhalasztását is felvetették addig, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból.
Míg korábban a munkáltatók legfeljebb az idei infláció várt mértékével megegyező emelést akartak (vagyis 3 százalékot), a munkavállalói oldalon tartották magukat az 5 százalék mellett, bár a szakszervezeti oldalról is érkeztek olyan jelzések, hogy a megegyezés érdekében hajlandóak ők is engedni az 5 százalékból. Szintén múlt héten derült ki, hogy a munkaadók hajlandók lennének tovább menni, és el tudnák fogadni a megállapodást a 4 százalékos szinten azért, hogy a legrosszabbul keresők, a gyeden, gyesen lévők, az álláskeresők, az összes olyan személy, aki érintett a minimálbérhez kötött szociális juttatásokkal, megkaphassa az emelt összeget. Közben a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a múlt héten arról számolt be lapunknak, hogy kitartanak az 5 százalékos bérkövetelésük mellett. Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció vezetője elmondta, 2-3 ezer forintos különbségen alkudoznak, szerinte ez az összeg nem vinné csődbe a magyar vállalkozásokat.
Miért gond, hogy eddig nem született megállapodás?
Ahogy arról szintén a Piac&Profit írt, a minimálbér egyfajta indikátorként szolgál a versenyszféra bértárgyalásai során, így az egyezség hiánya ezeket a folyamatokat akaszthatja, nehezítheti meg. Ám nemcsak emiatt rendkívüli és kellemetlen a jelenleg kialakult helyzet. Több olyan szociális ellátásnál és egyéb juttatásnál is mérceként szolgál a mindenkori minimálbér.
A minimálbér miatt kialakult bizonytalanság sokkal többről szól, mint egy érték meghatározásáról. A késlekedés magyarok százezreit tartja bizonytalanságban. Mi több, anyagilag is hátrányosan érinti őket, hiszen a minimálbérrel összefüggésben valamilyen formában érintettek köre nagy létszámú csoportot tesz ki.
Hozamcsökkenés mellett értékesített 3 és 5 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). 
