A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén sem állapodott meg a kormányzat a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a 2021-es minimálbérről és garantál bérminimumról – írja laptársunk, a Piac&Profit.
A munkáltatók legfeljebb az idei infláció várt mértékével megegyező emelést akarnának (vagyis 3 százalékot, bár ekkora emelési ajánlattal mentek tárgyalni, de mint alább kifejtjük, készek többet is adni), míg a munkavállalók 5 százalékot tartanának elfogadhatónak.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Piac&Profitnak a mai ülés után elmondta, mindkét oldal megismételte a december 30-i álláspontokat. Vagyis a munkaadók továbbra is 3,1 százalékos emelést, a munkavállalói oldal 5 százalékos emelést tartana indokoltnak. Ez 166 ezer forint minimálbért és 217 ezer forint garantált bérminimumot jelent.
„A két oldal között a különbség, hogyha 3 és 5 százalék között, vagyis 4 százaléknál alakulna ki egy megállapodás, a munkaadók hajlandók lennének ebbe belemenni” – mondta a VOSZ főtitkára.
Perlusz László kiemelte, mindez azt jelenti, hogy egységesen el tudnák fogadni a megállapodást 4 százalékos szinten (ez a minimálbérnél 167 400 forint, garantált bérminimumnál 219 ezer forint) azért, hogy a legrosszabbul keresők, a gyeden, gyesen keresők, az álláskeresők, az összes olyan ember, aki érintett a minimálbérhez kötött szociális juttatásokkal, megkaphassák az emelt összeget.
Perlusz László szerint a munkavállalói oldal megosztott. Van olyan szakszervezeti konföderáció, amely szintén vállalná a 4 százalékos emelésről szóló egyezséget, és vannak olyanok, akik kitartanak az 5 százalék mellett.
A mostani ülésen a kormányzati oldal megerősítette azt is, a minimálbér megállapítása nem lehet visszamenő hatályú, vagyis ha januárban megegyeznének a felek, februártól 1-től lenne hatályos a megemelt minimálbér és garantált bérminimum. A munkaadók szerint érdemes minél előbb megállapodni, egyben vállalják azt is, hogy félév előtt ismét leülnek tárgyalni arról, hogy esetleg lehet-e tovább emelni a második félévtől.
2-3 ezer forinton megy a vita
„A kormányzati oldal tétlensége miatt olyan helyzetbe kerültek a felek, hogy most már nem előre mennek és próbálnak lépéseket tenni a megállapodás felé, hanem sokkal inkább visszalépések történnek. Ezt tapasztaltuk a mostani tárgyalási körben”– mondta a Piac&Profitnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is ragaszkodik az 5 százalékos emeléshez, ez alatt nem fogják aláírni megállapodást. Kordás László úgy látja, a munkavállalói oldal álláspontját igazolják a KSH által ma publikált ipari adatok, miszerint van lehetőség arra, hogy a V4-eskhez képest Magyarországon is 5 százalékos emelés valósuljon meg januártól, szerinte ez az álláspont továbbra is tartható.
„2-3 ezer forintos különbségen alkudozunk, nem gondolom, hogy ez az összeg csődbe vinné a magyar vállalkozásokat. A hazai vállalkozások sem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák vállalkozások, ahol 7 százalék feletti emelés volt. Ezt a pénzt Magyarországon is ki lehet termelni” – tette hozzá.
2020-ban 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, amelyeknek értéke így bruttó 161 000 forintra, illetve 210 600 forintra nőtt.
A bértárgyalások jövő héten folytatódnak.
Kellemetlen a megegyezés hiánya
A minimálbér egyfajta indikátorként szolgál a versenyszféra bértárgyalásai során, így az egyezség hiánya ezeket a folyamatokat akaszthatja, nehezítheti meg. Ám nemcsak emiatt rendkívüli és kellemetlen a jelenleg kialakult helyzet. Több olyan szociális ellátásnál és egyéb juttatásnál is mérceként szolgál a mindenkori minimálbér.
Ezért reálértéken (az inflációval korrigált nominális változás) a jelenlegi helyzet hátrányosan érinti azokat, akik táppénzen vannak, akik GYED-re jogosultak és azokat is, akik álláskeresési járadékra. A hatályos jogszabályok szerint a táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ami egyelőre 10 733 forint marad. A GYED plafonjaként a minimálbér kétszeresének a 70 százalékát veszik figyelembe, vagyis havi bruttó 225 400 forintot jelentett. Az álláskeresési járadék pedig nem lehet több a minimálbérnél.
Rajtuk kívül még a közfoglalkoztatottaknak is bizonytalanságot okoz a mostani helyzet. Tavaly szeptemberben Orbán Viktor jelezte: szükséges a közfoglalkoztatotti bér emelése - hozzátesszük: az emelésre már csak azért is szükség van, mert azt három éve befagyasztották. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy decemberi Kormányinfón kollégánk kérdésére árulta el, hogy a közmunkás bér idei mértékének meghatározásával előbb meg kell várni a megállapodást a minimálbérről.
Feladjuk a bérfelzárkózást
Miközben idehaza bizonytalanság övezi az idei minimálbér összegét, a régiós országokban már a tavalyi év során, hónapokkal ezelőtt sikerült döntésre jutni. Sőt, mi több, az emelés mértéke alapján nem akasztotta meg a koronavírus-járvány és a gazdasági válság a bérfelzárkóztatás folyamatát sem - írtuk egy korábbi cikkünkben.
Szlovákiában 7,4, Lengyelországban pedig 7,7 százalékkal emelkedett 2021. január elsejétől a kötelezően adandó legkisebb bér, míg keleti szomszédunkban jelen körülmények között a várt inflációval megegyező, 2,2 százalékos emelésről döntöttek, és szakértői csoportot állítottak fel annak érdekében, hogy megvizsgálják más országok, hogyan alakították a minimálbért az elmúlt években.
Így abban az esetben, ha a magyar minimálbér 4 százalék körüli mértékben fog emelkedni, az a hazai kötelezően adandó legkisebb bér további leszakadásával fog járni. Pedig már most sem állunk előkelő helyen, hiába az elmúlt évek jelentős mértékű emelései. A legutóbbi adatok szerint a magyar minimálbér a harmadik legalacsonyabb volt - nemcsak a régiós országok viszonylatában, hanem európai összehasonlításban.
A Mercedesnél és a Sparnál már megegyeztek
A kecskeméti autógyárban kétéves bérmegállapodással zárultak december közepén az egyeztetések a Mercedes és az érdekképviseleti szervezetek között, amelynek értelmében 90 ezer forinttal nő az alapfizetés a következő két évben. A felek az alapbér lépcsőzetes, fix mértékű emeléséről állapodtak meg, amely 2021. április 1-jétől kezdődően összesen 90 ezer forintos bruttó béremelést jelent a következő két évben. A Sparnál január elején állapodtak meg, a megegyezés értelmében továbbra is megmarad a 13. havi juttatás, a Spar Hűségprogram és a munkavállalók 10 százalékos vásárlási kedvezménye is, mely mostantól az új munkavállalók esetében munkába állásuk első napjától él. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint. Az emelés 6,1 százalékos, tavaly a próbaidős bér 235 ezer, az állandó pedig 245 ezer forint volt.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
