A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.
A napokban tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2020-2024-es költségvetési kitekintését és egyben friss makrogazdasági prognózisát is. A dokumentum ezúttal nemcsak a gazdasági visszaesés, az államadósság várható alakulása és egyéb költségvetési folyamatok miatt érdekes, de plusz hangsúlyt kap egy, eddig sokszor háttérbe szoruló információ is. Mégpedig a bérek várható alakulására vonatkozó prognózis.
2020 végén ugyanis olyan történt, amire jó ideje nem volt precedens: a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány szokásos egyeztető fórumán nem sikerült megállapodni a következő évi minimálbér összegét illetően. Az egyeztetések annak ellenére nem vezettek megállapodáshoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók javaslatai nem estek áthidalhatatlanul távol egymástól. A megállapodást elsősorban a koronavírus miatti gazdasági bizonytalanságok nehezítették. A legutóbbi információk szerint a munkaadók legfeljebb az idei infláció várt mértékével megegyező emelésre hajlanának (vagyis 3 százalékra), míg a munkavállalók 5 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak.
Egyezség hiányában a felek a napokban folytatják a tárgyalásokat, ám addig is, a kormány jelzésértékű adatot hozott nyilvánosságra. A tavalyi év utolsó napjaiban közzétett dokumentum szerint a bruttó átlagbér a várakozások szerint 4,7 százalékkal emelkedhet 2021-ben, ebből kiolvasható, hogy a kormány egy 4-5 százalék közötti minimálbér-emelést elfogadhatónak tartana jelen körülmények között. Ez elméletben a munkaadók (3 százalékos emelés) és a munkavállalók szándékai (5 százalékos emelés) alapján egy kompromisszumos megoldás lehetne.
Bár az átlagos bruttó bér egyéni megállapodások alapján jön ki, míg a minimálbér a tárgyalások eredménye, előbbi egyáltalán nem független a kötelezően adandó legkisebb bér változásától. A minimálbér-emelések mértéke hagyományosan ugyanis egy erős indikátor a gazdaság, a versenyszféra szerepelőinek a szükséges béremelések mértékéről.
Abban az esetben, ha a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek végül egy 4,7 százalékos emelésben állapodnának meg, akkor a minimálbér a jelenleg érvényes bruttó 161 ezer forintról 168 567 forintra emelkedne.
Az érintett dolgozók pénztárcájában néhány ezer forinttal lenne több pénz havonta. Az elmúlt évek lendületes reálszintű növekedésével ellentétben azonban idén ez sokkal inkább minősülne értékőrző emelésnek, mint értéknövelőnek.
A kormány - és nem mellesleg a Magyar Nemzeti Bank is - 3 százalékos éves inflációt prognosztizál 2021-ra, ami a minimálbér esetében 1,7 százalékos reálszintű emelkedést eredményezne. Szemben a korábbi évek akár 5 százalék körüli növekedésével.
Nemzetközi szinten egy időre feladtuk a bérfelzárkózást?
Az értékemelkedés mellett ugyanakkor egy másik aspektusból nézve a kérdést, a jelenleginél - tavalyinál - előnytelenebb helyzetbe sodródna Magyarország. Nemzetközi összehasonlításban a régió többi országában eldöntött emelésnél alacsonyabb hazai változás a magyar minimálbér további leszakadását eredményezné. A 2020-ra vonatkozó legutóbbi állapot szerint a magyar minimálbér a harmadik legalacsonyabb volt uniós viszonylatban, és mint arról elsőként beszámoltunk néhány héttel ezelőtt, a visegrádi országok közül többen is a hazainál nagyobb emelésről határoztak. A régiós kormányok bérfelzárkózási törekvéseit láthatóan nem törte meg úgy a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mint a magyar kormányért és az érdekképviseletekét.
Szlovákiában 7,4, Lengyelországban pedig 7,7 százalékkal emelkedett 2021. január elsejétől a kötelezően adandó legkisebb bér, míg keleti szomszédunkban jelen körülmények között a várt inflációval megegyező, 2,2 százalékos emelésről döntöttek, és szakértői csoportot állítottak fel annak érdekében, hogy megvizsgálják más országok, hogyan alakították a minimálbért az elmúlt években.
Az alacsonyan tartott bérek egyébként bizonyos szempontból kedveznek az ország gazdaságának, hiszen ez a nagy beruházásokért folytatott nemzetközi harcban előnyt jelenthet Magyarországnak. A beruházást tervező cégek ugyanis a többi országhoz képest jóval alacsonyabb bérköltséget kalkulálhatnak ki hazánk esetében, ami versenyelőnyt jelenthet. Főleg úgy, hogy az átlagbérek vonatkozásában is az elmúlt évek lendületes forintban mért növekedését jócskán erodálja a fizetőeszközünk értékvesztése az euróhoz képest.
Máshol is bizonytalanságot okoz a helyzet
Az, hogy nem sikerült megállapodni az év végi tárgyalások során a minimálbér 2021-es értékéről, nemcsak a bérszámfejtőknek okoz gondot. Számos juttatás és ellátás is a kötelezően adandó legkisebb bérhez kötött, ezért reálértéken a jelenlegi helyzet hátrányosan érinti azokat, akik táppénzen vannak, akik GYED-re jogsultak és azokat is, akik álláskeresési járadékra. A hatályos jogszabályok szerint a táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ami egyelőre 10 733 forint marad. A GYED plafonjaként a minimálbér kétszeresének a 70 százalékát veszik figyelembe, vagyis havi bruttó 225 400 forintot jelentett. Az álláskeresési járadék pedig nem lehet több a minimálbérnél.
Rajtuk kívül a jelenlegi helyzet még a közfoglalkoztatottak béremelése elé is akadályokat gördít. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra tekintettel még szeptember végén jelentette ki Orbán Viktor, hogy a közmunkások bérét is emelni kell, amit egyébként három éve fagyasztott be a kormány. Mivel ez a társadalmi csoport reálértékén koronavírus-járvány nélkül is rengeteg veszített az elmúlt három évben, logikus lenne, hogy legalább ezt a mínuszt kompenzálja a kormány a mostani emeléssel.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk, erre irányuló kérdésére azonban elmondta: erről még nem született döntés, "meg kell várni az "esetlegesen létrejövő" megállapodást a minimálbérről". Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a közmunkások duplán is hoppon maradnak, hiszen az elmúlt három év elmaradt emeléseit nem fogja kompenzálni a kormány, csupán a veszteséget mérsékelheti, ha 4-5 százalék között lesz a minimálbér-emelés, ezzel összefüggésben a közmunkásbér emelésének mértéke is.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
