Megállapodás nem született, de az álláspontok közeledtek a jövő évi minimálbér-emelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után, írja a Népszava. A lap szerint a szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, de a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek - előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét.
A munkáltatók részéről ez jelentős elmozdulás, mert két hete még semmiféle emelésre nem láttak lehetőséget. De most is csak akkor látják lehetségesnek, ha a kormány 2 százalékkal csökkenti a munkáltatói járulékokat. Erről tiszta, kimondott kormány-álláspont még nincs. A Népszava felidézi, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában arról beszélt, hogy munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) a következő két évben tovább csökkenhet, "ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják".
A hazai minimálbér-helyzetről és kilátásairól épp néhány napja írtunk bővebben: Minimálbér: további leszakadás fenyegeti Magyarországot
A Népszava megkérdezte Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapoz meg egy jövő évi minimálbéremelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét.
A VKF-ülésen arról is vitáztak, hogy a hazai bérek emelésekor figyelembe kell-e venni a környező országok béremeléseit. Lengyelországban, Szlovákiában ugyanis már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7 illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár. Rolek szerint nincs értelme hasonlítgatni, mert a magyar munkavállalók számára nem a visegrádi országok az elsődleges célországok. Ráadásul a cseh egy főre jutó GDP 50, a szlovák 25 százalékkal magasabb, mint a magyar, mutatott rá Rolek, márpedig a keresetek függnek a gazdaság teljesítményétől is. A Népszava hozzátette, hogy a lengyel egy főre jutó GDP viszont alacsonyabb a magyarnál.
(Népszava)
Marco Rubio elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalt Pozsonyban. 
