Az euró a dollár alternatívájává válhat a világ pénzügyi rendszerében, ami óriási előnyt jelentene a közös európai devizát használó országoknak – idézte a Reuters Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke kijelentését. Donald Trump amerikai elnök regnálásának első intézkedései extrém bizonytalanságot hoztak a világgazdaságba, ami aláássa a dollár iránti bizalmat is.

Ugyanakkor a biztonságot kereső befektetők egyelőre inkább az arany felé fordultak ahelyett, hogy alternatív devizát kerestek volna. Az euró szerepe a világ pénzügyi rendszerében évtizedek óta stagnál. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy az Európai Unió, sőt az eurózóna pénzügyi integrációja befejezetlen maradt, és az uniós tagállamok nem forszírozzák az európai integráció elmélyítését. A dollár még mindig 58 százalékos részesedéssel bír a világ országainak tartalékdevizái között. Ezzel bőven előzi az eurót, amely nagyjából 20 százalékos súllyal rendelkezik.

Lagarde azonban úgy véli, hogy az elmúlt hónapok változásai, az Egyesült Államok bezárkózásának felerősödése utat nyit az előtt, hogy a közös európai deviza lendületet vegyen. Ez persze nem magától értetődő. Meg kell dolgozni érte! Mindenekelőtt el kell mélyíteni az európai tőkepiacok integráltságát és növelni kell a likviditást, hogy a befektetők könnyen forgathassák a pénzüket az euróban elszámolt eszközök adásvételével. Emellett Európa katonai erejének növekedése adhat támaszt az eurónak. Lagarde azzal érvel, hogy a befektetők, különösen az intézményi befektetők olyan régiót keresnek a pénzüknek, amelynek országai megbízható szövetségesei egymásnak, és kellő erővel tudják alátámasztani biztonságukat. Az eurót a kereskedelmet folytató vállalatok devizájává kell tenni, amit az EU és a világ országai, szabadkereskedelmi övezetei közötti megállapodások támaszthatnak alá. Az Európai Központi Bank mindenkori vezetői folyamatosan szurkálják az övezet tagállamainak vezetőit, hogy hajtsák végre az országok vállalatainak versenyképességét támogató reformokat. 

Az euró világdeviza szerepének erősítése sürgetőbbé teszi ezeket a belső reformokat, mint valaha. Végül azt ajánlja a bankelnök az európai országoknak, hogy közös kötvények kibocsátásával közösen finanszírozzák közadósságukat. Ettől sokáig tartózkodtak, míg végül a covid okozta gazdasági nehézségekre reagálva még a más országok adósságának közös fizetésétől tartó németek is beadták a derekukat. Így kibocsáthatták az első uniós kötvényt. Mézesmadzagként azt húzta el az uniós országok orra előtt Lagarde, hogy az euró súlyának növekedése csökkentené a hitelfelvétel költségeit, mérsékelné az árfolyamkockázatot és védelmet kínálna az Európával szemben hozott (például orosz) gazdasági szankciókkal szemben. Akárhogy is lesz, az euró esetleges erősödése a tartalékdeviza-porondon a forint árfolyamára is hatással lehet.