|
| Martin McGuiness Forrás: Wikimedia Commons |
A britellenes Sinn Féin-t képviselő McGuinness elmondása szerint a döntésével az ellen tiltakozik, hogy a brit fennhatóságot pártoló többségi protestáns közösség legnagyobb politikai erejét, a Demokratikus Unionista Pártot (DUP) vezető tartományi miniszterelnök, Arlene Foster nem hajlandó lemondani. Őt ugyanis évek óta azzal vádolják, hogy egykori üzleti ügyekért felelős államtitkárként súlyos, 500 millió fontos (180 milliárd forintos) költségvetési veszteséget okozott Észak-Írországnak.
A durva veszteség egy olyan támogatási program bevezetéséből fakad, amelynek eredeti célja a megújuló fűtőanyag-források használatának ösztönzése lett volna a magán- és az állami szektorban, végül azonban a program nem csak veszteségesnek bizonyult, de tömeges csalásokhoz is vezetett. A néhány hete újra kipattant pártközi nézeteltérés miatt puskaporos hangulat uralkodik Észak-Írországban, Martin McGuiness lemondása után valószínűleg előrehozott választásokat tartanak majd az országban.
Visszajön az ír terror kora?
A ’60-as évek generációja emlékezhet még az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorakcióira, a Sinn Féin ennek a katolikus és britellenes milíciának a politikai szárnya. A csoport 1969 után kezdett harcot a megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britanniával, és nem is adták fel 1998-as nagypénteki rendezési megállapodásig. A mintegy harminc év alatt több mint 3000 ember veszett oda robbantásos és az egyéb, fegyveres merényletek sorozatában. Az IRA végül 2008-ban szerelt le és oszlatta fel magát.
A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin - a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje - évek óta együtt kormányozza Észak-Írországot, ez a koalíció korábban elképzelhetetlennek bizonyult. Most azonban, úgy tűnik, ez a belpolitikai válság eltörölheti az eddigi együttműködést.
Fele-fele arányban osztozik a BKK-n az állam és a főváros. 
