Gianni Franco Papa, az UniCredit bank térségért felelős vezetője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlésén elmondta: az UniCredit arra számít, hogy Magyarország átlagos GDP-növekedési üteme 2013 és 2015 között 0,8 százalék, míg 2016 és 2020 között 2,1 százalék lesz.
A bankvezető hangsúlyozta: a térségi növekedés motorja továbbra is elsősorban a kivitel és a beruházás lesz, a fogyasztás kisebb mértékben járulhat hozzá a bővüléshez. Ugyan a külföldi közvetlen tőkeberuházás mérlege újra pozitív tartományba fordulhat, a beáramlás a válság előttihez képest alacsonyabb szinten stabilizálódik, így egyre nagyobb szerepe lesz a belső forrásoknak, valamint az uniós támogatásoknak - tette hozzá.
Össze kell dolgozni
Gianni Franco Papa szerint a térség gazdasági lendületének fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú az együttműködés a bankok, nemzetközi pénzügyi intézmények és szabályozó hatások között. A hitelezés a GDP-növekedéssel párhuzamosan, elsősorban keresletvezérelt módon bővül majd - mondta.
A Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogrammal kapcsolatosan jelezte: az UniCredit mindig is aktívan tárgyalt a magyar kormány képviselőivel, miként most is a jegybank vezetőivel, annak érdekében, hogy a legkedvezőbb megoldásokkal lehessen segíteni a gazdasági növekedést.
Versenyképes a magyar intézményrendszer
Aurelio Maccario, a bankház stratégiai tervezésért felelős vezetője szerint a térségbeli államok konvergenciája továbbra is a legfontosabb tényező, ami vonzza a külföldi befektetőket.
Előadásából kiderült, hogy több régiós országhoz képest Magyarországon alacsony a munkaerőnek a költségeihez viszonyított termelékenysége, így itt van tér a versenyképesség javítására. A régiós átlagnál kedvezőbb azonban a magyar infrastruktúra és intézményrendszer versenyképessége.
Fontos a kkv-szektort forráshoz juttatni
„Tekintve, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a közép- és kelet-európai gazdaságokban, a banki finanszírozás egyik fókuszpontjába a kis- és középvállalkozásokat kell állítani – érvelt Aurelio Maccario. Az uniós támogatással nyújtott hitelek, valamint a társfinanszírozási forma nagyon eredményesnek bizonyult a kkv-k forrásellátásában, miután a kis- és középvállalkozások egyúttal az egyik legkockázatosabb szegmens – tette hozzá.
A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból 180 milliárd euró forrás érkezett a közép- és kelet-európai régióba. Hasonló összeg állhat rendelkezésre a 2014-2020 közötti években is. Mivel az EU általában a projekt értékének csak 50-85 százalékát finanszírozza, a kereskedelmi bankok kulcsszerepet játszanak a kiegészítő források biztosításában.
Emellett a Világbank, az EIB és az EBRD további 30 milliárd euróval kötelezte el magát a közép- és kelet, valamint a délkelet-európai országok növekedésének a támogatására, amellyel olyan kiemelt területeket kívánnak támogatni, mint a kis- és középvállalkozások, a megújuló energia, az energiahatékonyság és az innováció. Végső soron a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés gyorsulása a javuló belföldi versenyképességből ered majd, amelynek a dinamikáját ismét a törvényalkotók, a nemzetközi pénzügyi intézmények és a bankok együttműködése határozza majd meg.
A 13 térségi feltörekvő állam közül Magyarországon volt 2012-ben a legmagasabb a külkereskedelemnek a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. A kivitel a GDP 94 százalékát, míg a behozatal annak 86 százalékát érte el. Ennek a külkereskedelemnek a 74 százaléka irányult az Európai Unió térségébe - mondta Maccaroni.
Ebből lesz a BKV-nak e-jegy
Az EBRD az elmúlt 10 évben mintegy 15 magyarországi projektet támogatott. A szervezet januárban jelentette be, hogy vizsgálja annak lehetőségét, hogy 54,2 millió eurós hitelkerettel támogassa a budapesti tömegközlekedésen kialakítandó elektronikus jegyrendszer kiépítését.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
