Magyarország európai uniós tagsága a vállalati szférára egyértelműen pozitív, a cégek közel fele kedvező hatásokról számolt be, de a 2020-ig terjedő időszak fejlődési lehetőségei tekintetében nagy a bizonytalanság, a várakozások erősen szóródnak - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. májusban végzett reprezentatív felméréséből.
A nagyobb cégek a csatlakozás nyertesei
A kutatásból kiderült, hogy a vállalati szférára Magyarország EU-tagsága egyértelműen pozitív hatást gyakorol: a cégek 49 százaléka az általuk érzékelt kedvező hatásokról számolt be, a hátrányok túlsúlyát mindössze 6 százalékuk említette. A fennmaradó 45 százalék működése során nem érez az EU-tagságból származó pozitív és negatív hatásokat sem. A kutatás szerint minél nagyobb egy cég, annál sikeresebben tudja kihasználni a tagságból származó előnyöket. A 250-nél több embert foglalkoztató nagyvállalatok 77 százaléka számolt be pozitív hatásokról és csak 4 százalékuk negatívról. Ugyanez az arány az 51-250 fős cégek körében 62 és 2 százalék, az 50-nél kevesebb dolgozóval rendelkezők körében 42 és 8 százalék. Az ország tagsága a legkisebb cégek körében váltotta ki a legmérsékeltebb hatást: a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek ugyanis csaknem kétharmada egyáltalán nem érzékeli az integráció hatását - írta a GKI.
A nemzetgazdasági ágazatok közül az iparban érezhető leginkább a kedvező hatások túlsúlya, s ezen belül is legerősebben az építőanyag-gyártásban, ahol 88 százalék számára pozitív, az IT-szektor cégeinél 80 százalék a kedvező hatásról beszámolók aránya. A kedvezőtlen hatások túlsúlyáról a legnagyobb arányban a bőrtermékek gyártása (20 százalék) valamint a szállítás, raktározás, logisztika (15 százalék) területéről érkeztek jelzések.
A válaszadók 69 százaléka szerint az EU-tagság kisebb-nagyobb mértékben kedvező a magyar gazdaság egészére nézve, s csak 12 százalékuk szerint inkább kedvezőtlen. Az európai integrációnak a saját cég és a nemzetgazdaság fejlődésre kifejtett hatásáról alkotott vélemények összefüggnek. Az EU-tagság kedvező hatását említő cégek 92 százaléka szerint ez a magyar gazdaság egészére is előnyös hatással van. A saját cégre nézve kedvezőtlen hatást említők 64 százaléka szerint viszont a tagság az egész gazdaságra nézve is inkább hátrányos.
Fennmarad a különbség
A kutatás szerint a 2020-ig terjedő időszakban a válaszadók 42 százaléka szerint az egy főre jutó GDP tekintetében a magyar és az uniós átlag közötti különbség a jelenlegi szinten marad. Az uniós átlaghoz képesti közeledésre 32 százalék, lemaradásra 26 százalék számít. A leggyorsabb fejlődési lehetőségek csaknem kétharmada termelő jellegű ágazatokban, bő egyharmada a szolgáltató ágakban realizálódhat, ami a GKI értékelése szerint azt jelezi, hogy a kormányzatnak a termelés iránti elkötelezettsége a felmérési eredményekben is tükröződik. A májusi felmérésben a legtöbb válaszadó az agráriumot jelölte meg potenciálisan gyorsan fejlődő szektorként. Ezt követi a gépipar, ezen belül is sokan nevesítették az autógyártást, míg a lista harmadik helyén az építőipar szerepel.
Gyorsan elkapták a belépő idegen drónt. 
