Görögország mindenre rábólint, csak jöjjön a pénz?
Görögország és az eurócsoport pénzügyminiszterei kompromisszumos megoldást találtak, folytatódhatnak a tárgyalások: a hitelező intézmények szakértői visszatérhetnek Athénba, hogy áttekinthessék az elért eredményeket a makrogazdasági kiigazítási program lezárása érdekében - jelentette ki Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke a brüsszeli tanácsülést követően.
A megállapodás értelmében a szakértők a görög hatóságokkal egy kiegészítő csomag megvalósításán fognak együttműködni a strukturális reformok, az adó- és nyugdíjrendszer, valamint a munkaerőpiaci szabályozás előrehaladása érdekében. A megállapodás megnyitja az utat a következő hitelkeret lehívása előtt - emelte ki. Görögország olyan, a folyamatot felfüggesztő feltételeket is elfogadott, amelyek automatikusan életbe lépnek akkor, ha Athén nem tesz eleget a költségvetési céloknak.
7 éve lélegeztetőgépen
| Ha nem sikerül megállapodást kötni és lehívni az újabb hitelrészletet, Görögország nem fogja tudni teljesíteni a júliusban esedékes bő 7 milliárd eurós kötelezettségét. |
A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát. A program keretében nyújtott legfeljebb 86 milliárd euró (mintegy 27 ezer milliárd forint) összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja.
Az IMF szerint ez így nem fog menni
Görögországnak középtávon a GDP 3,5 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többletet kell megcéloznia. Ezt elsősorban a költségvetési reformok, valamint az adócsalás elleni küzdelem és ezzel egyidejűleg a kiszolgáltatott csoportok megfelelő védelme révén kell megvalósítania.
A mostani feszültségek forrása az IMF és a többi hitelező közötti ellentét: a Valutaalap szerint ez a 3,5 százalékos cél túlságosan magas, visszafogja a növekedést. További adósságkönnyítéseket tartanának szükségesnek, amitől viszont az uniós finanszírozók teljes mértékben elzáróznak.
Az IMF szakértői egyebek között azt szorgalmazzák, hogy Görögország növelje az állami adóbevételeket, továbbá jelentősen csökkenteni kell a rossz banki hiteleket, hogy több vállalati hitelt tudjanak folyósítani. Legutóbb a thesszaloniki kikötőt kellett privatizálni.
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
