5p
Az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba - jelentette be péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóra érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése után. (Forrás: MTI/EPA)

Önkéntesség elve

Hozzátette, hogy 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják - közölte a lengyel politikus a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozó hajnalba nyúló, diplomaták elmondása szerint heves vitáktól tarkított első munkanapjának végén.

Tusk már a tanácskozás előtt világossá tette, hogy az egyes tagországok által befogadandó emberek számát illetően az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer kötelező jellegére nézve nincs konszenzus a tagországok között. A belügyminiszterek tehát a következő bő egy hónap során nyilvánvalóan az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki a kereteket.

Magyarország kivétel lett

A megbeszélés után Tusk elmondta, hogy mivel Magyarországnak és Bulgáriának szintén jelentős migrációs hullámmal kell megküzdenie, e két ország külön elbírálás alá esik majd az áthelyezési és áttelepítési mechanizmus kialakításakor. "Az év eleje óta a menedékkérők egyharmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk (ennek folytán) földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Elmondta azt, hogy a tagállami vezetők megállapodtak abban, felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. Az uniós országok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett döntés született arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására.

Merkel együttműködést sürget

Angela Merkel német kancellár elmondta, hogy hosszú vita volt a migráció kérdéséről, amelyben az áprilisi döntésekből indultak ki. Hozzátette, át kellett tekinteni a kérdés minden dimenzióját, s azt, hogy miként érint minden egyes tagállamot. Arról is szó volt, hogyan kezelhetők a probléma gyökerei, és beszéltek az afrikai partnerekkel való együttműködésről, és a problémának az uniós segélyek révén való kezeléséről is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a máltai EU-Afrika csúcstalálkozó döntő fontosságú lesz.

Angela Merkel szerint érzékeny kérdés volt, hogy a menekültek befogadása önkéntes legyen vagy kötelező, de abban egyetértés volt, hogy segíteni kell ennek a 60 ezer embernek. Merkel rámutatott, hogy egyes tagállamokat a kérdés különösen érint, nemcsak Olaszországot és Görögországot, hanem Magyarországot is, ahová egy főre vetítve a legtöbb menedékkérő érkezett az év első hónapjaiban. Emellett arról is említést tett, hogy hazája is számos menekültet fogadott be.

Grexit és Brexit

Szó volt a csúcsvezetők megbeszélésén a görög adósságválságról is, de az uniós állam-, illetve kormányfők nem voltak döntési helyzetben, és arról sem született döntés, hogy újabb külön csúcstalálkozóra hívnák az össze az eurózóna országainak első számú vezetőit. Ehelyett az euróövezeti államok pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést szombaton, és igyekszik megtalálni annak a módját, miként kerülhető el a görög államcsőd és Görögországnak az euróövezetből való kényszerű távozása. Angela Merkel a görög kérdés megoldása szempontjából döntő jelentőségűnek mondta az Eurócsoport szombati megbeszélését.

Az EU-csúcs résztvevői megvitatták David Cameron brit miniszterelnök elképzeléseit is a brit EU-tagság jövőjéről tartandó népszavazással kapcsolatban. Cameron jelentős belső reformokra akarja rávenni az uniót, korábban uniós illetékességbe utalt jogköröket akar ismét nemzeti kézbe adni annak feltételeként, hogy támogassa országa EU-tagságának fenntartását. A hajnalig tartó tanácskozás után Cameron elégedetten nyilatkozott újságíróknak arról, hogy megkezdődött a párbeszéd az unió reformjáról.

Hétvégén is összeül az EurócsoportMinden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal az Athén által a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének lehívásához szükséges reformintézkedések meghozataláról - közölte az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban a német kancellár. Angela Merkel ismételten megerősítette, hogy az egyeztetések jelenlegi szakaszában nincs szó adósság-elengedésről. Francois Hollande francia elnök életbevágónak nevezte a szombati pénzügyminiszteri tanácskozást. Matteo Renzi olasz miniszterelnök közölte: támogatja a görög kormány erőfeszítéseit a megoldás megtalálására. "Remélem, hogy szombat lesz az utolsó 'görög' nap, és megszületik a megállapodás" - mondta.
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Visegrádi Négyek Magyarországon találkozott, a hétéves EU-s költségvetés kiemelt téma volt
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 19:51
A Visegrádi Négyek (V4) magyarországi csúcstalálkozója után tartottak közös tájékoztatót a miniszterelnökök.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: „mini kamatcsökkentési ciklus indul”
Imre Lőrinc | 2026. június 23. 17:50
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
Makro / Külgazdaság Hatalmas pálfordulás Varga Mihályéknál
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 15:20
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nagy svunggal megy neki a V4-csúcsnak Magyar Péter, de ez nem lesz könnyű menet
Litván Dániel | 2026. június 23. 15:19
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
Makro / Külgazdaság Óvatosabb maradt a jegybank, de február után itt az újabb kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 14:01
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: újra búcsút inthetünk a rögzített áraknak
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 13:13
Az Országgyűlés mai döntését követően már hivatalos, hogy kivezetik ezt az árszabást.
Makro / Külgazdaság Még nincs vége a szép napoknak – megint olcsóbb lesz ez az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 09:33
Szerdán újabb érdemi fordulat érkezik a magyarországi töltőállomások árszabását tekintve.
Makro / Külgazdaság Kitört az optimizmus Európában?
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 19:46
Javul a hangulat.
Makro / Külgazdaság Az új gazdasági éra egyik fontos lépését tehetik meg Varga Mihályék
Imre Lőrinc | 2026. június 22. 19:22
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter bejelentette: itt a Tisztítótűz Művelet, így távolítják el Sulyok Tamást
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 13:45
A miniszterelnök a parlament előtt beszél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG