A jüan szabad átválthatóságának megteremtéséről a múlt héten véget ért pártkongresszuson is szó volt. Pontos menetrend még nincs, de a kínai sajtó korábban arról cikkezett, hogy a hivatalos céldátum az évtized közepe. Kína az elmúlt években minden korábbinál aktívabban szorgalmazta valutája nemzetközivé tételét, azzal párhuzamosan pedig a dollár dominanciájának megtörését.
Az elmúlt évtizedben mind több külföldi intézményi befektető számára tették lehetővé, hogy bevásároljon jüan-alapokban, 2005-től megszüntették a jüan dollárhoz való kötöttségét, március eleje óta a nemzeti valuta Kína egész területén, előzetes engedély nélkül használható a határokon átívelő üzletek számlázása, illetve kiegyenlítése során. A jüanban lebonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly már a kétezer milliárd jüant (72 ezer milliárd forint) is meghaladta, ami a teljes külkereskedelem 9 százaléka, a 2010-es értéknek a négyszerese. Egy korábbi prognózis szerint a nemzeti valutában elszámolt export és import 2016-ra akár az összes tranzakciók egyharmadát is adhatja.
A jüan nemzetközivé tétele a jegybank ötéves (2011-2015) pénzügyi reformtervében és a központi kormány jelenlegi, 12. ötéves tervében (2011-2015) is kiemelt helyen szerepel, annak fontosságára a kínai pénzügyi rendszert illető első hivatalos értékelésében idén a Nemzetközi Valutaalap is felhívta a figyelmet, mondván, a jüan szabadabb kereskedelme a pénzügyi rendszer rejtette kockázatokat is csökkentené.
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad elleni elfogatóparancsot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
