A gyermekek után járó szavazati jog egy olyan kérdés, amiről – bevallom – nem hittem, hogy benne marad az új alkotmány tervezetének szövegében – nyilatkozta Harrach Péter a Reggel a Dunán stúdiójában. “Vitatott kérdés, megosztja a társadalmat is. De ha ez lenne a legnagyobb megosztás, akkor nem lenne probléma” - tette hozzá, megjegyezve: egy olyan párt képviselője, amelyik magát a családok pártjának vallja, nem mondhat mást az ügyben, mint hogy támogatja a javaslatot.
Jó lenne, ha a jövő szempontjai is megjelennének
A Duna Tv műsorában elhangzott: ami a gyermekek után járó szavazati jog mellett szól, az a társadalom öregedése és ezzel párhuzamosan az a tény, hogy a pártok a választási kampányban főként a nyugdíjasokat célozzák meg; mivel arról szól a politika, hogy miként lehet azt a réteget erősíteni, akinek a szavazatára számítanak – fejtette ki érvelése hátterét Harrach Péter. “Jó lenne, ha ebben a vitában és küzdelemben a családok szempontja, a jövő generáció szempontja is megjelenne. Talán ez az, ami eldönti a kérdést” - szögezte le a KDNP-s politikus, elismerve: vannak ellenzői is a gondolatnak, és a szavazati jog egyenlőségére lehet hivatkozni, valamint a gyermekek beleszólási lehetősége vitatható. “Én úgy gondolom, hogy aki gyermeket vállal, plusz terhet vállal, a jövőnek beruházást végez, az talán megérdemli ezt a különbséget” - zárta a gondolatsort a KDNP parlamenti frakcióvezetője.
Nem tudni, átvesznek-e valamit Szilitől a kormánypártok
Egyelőre két alkotmánytervezet került a parlament elé: a kormánypártoké és Szili Katalin független országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnökének javaslata. A politikai logika azt kívánná, hogy a kormányoldal átvegyen valamit a Szili-féle javaslatból az új alkotmányba, ellenkező esetben nehéz lenne megindokolnia, miért is kritizálta joggal az ellenzék távol maradását. Átvesznek-e valóban elemeket Szili Katalin koncepciójából? - vetette fel a Duna Televízió riportere.
Nyilván vannak átfedések a két alkotmánytervezet között, és ez természetes is - hangzott Harrach Péter reakciója. Hogy a koncepciók parlamenti tárgyalása és a végső döntés során mi az, amit módosítanak, és a módosítások mennyiben jönnek át egyik koncepcióból a másikba, "az majd kiderül – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Ősztől minden településen lesz elég rendőr
Nem érzi-e úgy kormánypárti politikusként, hogy a kormányzat “szűk mezsgyén” mozog a rendfenntartás társadalmi igénye és az egyes társadalmi csoportokkal, például a roma lakossággal való megfelelő kapcsolatok megőrzése terén? - vetette fel a Duna Televízió a gyöngyöspatai események kapcsán.
Minden jó megoldás vékony mezsgyén halad; a társadalmi kérdésekben talán még inkább, mint a gazdaságiakban – reagált Harrach Péter. Mindemellett egyértelmű a válasz a konkrét esetben is: a rendőrség feladata, hogy rendet tartson; ha ez nem sikerül neki – mint ahogy az elmúlt években ez előfordult –, akkor megjelennek az alternatív megoldások. Nemrégiben ezernyolcszáz új rendőr tett esküt és állt szolgálatba, ősszel ehhez még nagyobb létszámú rendőrcsapat csatlakozik. “Ezzel biztosították válik, hogy Magyarország minden településén legyen rendőr, sőt, ahol szükség van, több is” - szögezte le Harrach Péter.
Az Orbán-kormány lezárná a múltat
Véget ér valaha az “ügynöktörténet”, azaz a különféle listák kiszivárogtatása-megjelentetése, vagy ez már csak “kihalásos alapon” zárulhat le? - vetette fel a Reggel a Dunán munkatársa.
A helyzet az, hogy a rendszerváltás nem fejeződött be és nem történt meg úgy, ahogy meg kellett volna történnie, és ez a jelenség is annak a része – reagált a KDNP-s politikus. “Természetes, hogy akik egy elnyomó rendszer szolgálatában álltak, azok ne tölthessenek be olyan állást, amit nem lenne szabad betölteniük” - tette hozzá Harrach Péter. Hozzáfűzte: le kell zárni egyszer a múltat. Annak az új világnak az építése, amibe most az alkotmány megalkotásával kezdtek a kormánypártok, és amely folyamat az elmúlt nyolc év terheit is le akarja tenni, szintén ezt követeli meg tőlük - hangzott a Duna Televízió műsorában.
Privátbankár