A német Markit Intézet közgazdászai szerint a kereskedelmi háborúk, a Brexit és a járműipar problémái általános elbizonytalanodáshoz vezettek.
A intézet havonta 800 vállalatot felölelő felmérése szerint az euróövezeti bevásárlási index szeptemberben olyan mélyre esett, mint ahol utoljára 2013 júniusában volt. Az övezet vállalatainak vezetői hat éve nem voltak ilyen borúlátók. Az elemzőket, akik az index emelkedését várták, meglepték a fejlemények.
Ez a helyzet jellemző Németországra is, ahol mind az iparban, mind a még stabilabb szolgáltatási szektorban is romlottak a mutatók. „Egyre erősebb a konjunktúra ellenszele”, jellemezte a helyzetet Stefan Kipar, a BayernLB közgazdásza. A gépgyártás hosszabb távú lassulásra rendezkedik be, az ágazat már idén a termelés 2 százalékos csökkenésével számol. A Der Spiegel Ralph Wiechert, a Német Gépipari Szövetség vezető közgazdászát idézi, aki úgy látja, hogy az amerikai–kínai kereskedelmi viszály és a növekvő protekcionizmus nem hagyhatja érintetlenül az export-világbajnok német gépgyártást és „közeli, tartós javulásra nincs kilátás.”
A jegybank még bizakodó
A német Szövetségi Jegybank ennek ellenére úgy látja, hogy bár a harmadik negyedévben is enyhén csökkenhet a gazdaság teljesítménye, ez még nem jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdasága recesszióban van. Nincs ok aggodalomra, ez nem jelenti szükségszerűen a növekedés időszakának végét, hiszen a munkaerőpiaci helyzet továbbra is jó, a magánfogyasztás érintetlen. Közgazdászok viszont „technikai recesszióról” beszélnek, ha a GDP két egymást követő negyedévben is csökken. A második negyedben az előzőhöz képest 0,1 százalékos volt a csökkenés, míg az év elején még 0,4 százalékos növekedést mértek.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 685,64 pontos, 0,64 százalékos emelkedéssel 108 570,17 ponton zárt kedden. 
