Helyreállt Kazahsztán legnagyobb olajipari vegyesvállalata, a Tengizchevroil (TCO) termelése a tengizi olajmezőn
- jelentette be kedden a társtulajdonos amerikai Chevron azután, hogy a múlt heti tüntetések miatt visszaesett az olajtermelés, írja az MTI.
Tengizben, Kazahsztán legnagyobb olajmezőjén a múlt héten csökkentették a termelést, mivel egyes vállalkozók megzavarták a vasúti szolgáltatásokat az országban zajló tiltakozások támogatása céljából.
Kazahsztán komoly olajtermelőnek számít, decemberi termelése napi mintegy 1,6 millió hordó volt. Január elején azonban az olaj- és gázkondenzátum termelése mintegy 6 százalékkal csökkent decemberhez képest két iparági forrás és a Reuters számításai szerint. A TCO napi mintegy 700 ezer hordó kőolajat bányászik.
Eközben
a kazah elnök harcot hirdetett az infláció ellen.
Kaszim-Zsomart Tokajev kedden azt mondta, hogy az országban már hosszabb ideje magas az infláció, ami a gazdaság egyik rákfenéje, csökkenti a gazdaság- és a szociális politika hatékonyságát.
Az államfő szerint eljött az ideje annak, hogy pontot tegyenek ennek a végére, stabilizálni kell az árakat és ezáltal a lakossági inflációs várakozásokat. Hangsúlyozta: a cél az, hogy
az inflációt 3-4 százalékra sikerüljön visszaszorítani 2025-re.
Kazahsztánban decemberben 8,4 százalék volt az inflációt. Tavaly a legmagasabb inflációt szeptemberben és októberben mérték, egyaránt 8,9 százalékosat, ami ötéves csúcs volt.
A kazah államfő azt mondta, hogy a kormánynak a jegybankkal és a vállalkozók szövetségével közösen kell kidolgoznia az inflációt visszaszorító intézkedések csomagját, aminek tartalmaznia kell például az importtól való függőség mérséklését, a feleslegesen felduzzadt közvetítői hálózat gazdasági szerepének a csökkentését, továbbá pénz- és hitelpolitikai intézkedéseket.
Eközben az ország államfője, aki kedden beszédet mondott a kazak törvényhozás alsóházában, ígéretet arra, hogy
a kazah állam minden kötelezettségének eleget tesz a külföldi befektetőkkel szemben.
Kaszim-Zsomart Tokajev azt mondta: "Kazahsztánban a külföldi befektetések minden feltétele rendelkezésre áll. Abban vagyunk érdekeltek, hogy meg is maradjon ez a befektetői környezet". Az államfő ígéretet tett arra, hogy az állam minden szükséges intézkedést megtesz a hazai és a külföldi befektetők bizalmának helyreállítására. Hangsúlyozta: az állam teljesíti minden kötelezettségét és garanciavállalását.
Kitért arra is, hogy új beruházáspolitikára van szükség.
Kaszim-Zsomart Tokajev úgy vélte, a rendkívüli állapot miatt nagy a kockázata annak, hogy
egyes pénzügyi-ipari csoportok tőkét vonnak ki az országból külföldre, egyebek mellett fiktív tranzakciók révén.
Az államfő ezzel kapcsolatban megjegyzete: "egyes személyek számláin már mozgás látható", ezért utasította a kazah jegybankot arra, hogy felügyeljen és ellenőrizzen minden tranzakciót és személyt, ha felmerül a "nem megalapozott forráskivonás" gyanúja.
Az államfő egyben öt évre moratóriumot hirdetett a kormánytagok, a régióvezetők és a képviselők fizetésének emelésére. Kaszim-Zsomart Tokajev emlékeztetett arra, hogy 2021 végén megvitatták a tisztviselők fizetésének kérdését. Szerinte a fizetésük korrekt. "A közalkalmazotti kategóriának a fizetése teljesen elegendő"- hangsúlyozta az államfő.
A kazah Országos Vállalkozói Kamara szerint
az év eleji kazah megmozdulások mintegy 95,3 milliárd tenge (több mint 220 millió dollár) kárt okoztak a helyi vállalkozásoknak, lényegében az összes veszteség Almatiban keletkezett.
A kamara közleménye szerint "a kár teljes összege előzetes számítások szerint közel 95,3 milliárd tenge volt, ebből Almatiban 93,8 millió tenge". Az eddig beérkezett adatok szerint 1528 vállalkozás szenvedett el kárt, döntő többségük a kereskedelmi ágazatban.
Ami a politikai fejleményeket illeti, a kazah elnök közlése szerint
az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) két napon belül megkezdi csapatainak kivonását Kazahsztánból
Kaszim-Zsomart Tokajev hozzátette, hogy a békefenntartó erők küldetése sikeresen befejeződött, a kontingens fokozatos kivonása megkezdődik. Ez a folyamat nem tart tovább tíz napnál.
Egy héttel a véres zavargásokat követően most, parlamenti beszédében a kazah elnök azzal vádolta meg elődjét, Nurszultan Nazarbajevet, hogy elősegítette egy "gazdag kaszt" kialakulását, ez társadalmi elégedetlenséget keltett és ez is hátterében állt a kirobbant társadalmi haragnak.
Az államfő az ülésen
Alihan Szmajilovot jelölte új miniszterelnöknek, akit a parlament alsóháza megszavazott
Ezt követően megbízta a kormányfőt, hogy három héten belül dolgozzon ki kormányzati cselekvési programot a 2022-es évre, amelyet majd a február eleji kibővített kormányülésen megvitatnak.
Az államfő szólt arról is, hogy át kell alakítania az ország nemzetbiztonsági rendszerét. A fegyveres erők, a bűnüldözési struktúrák, a nemzetbiztonsági ügynökségek és a külföldi hírszerző szolgálatok munkáját át kell szervezni. Ezeknek a szervezeteknek együtt kell dolgozniuk az emberek, az alkotmányos rend maximálisan hatékony védelme érdekében.
Az ország új Nemzeti Gárda egységeket hoz létre a régiókban, és megerősíti a meglévőket
- jelentette be Tokajev, hozzátéve, hogy a Belügyminisztérium különleges egységeinek száma növekedni fog. Felülvizsgálják egyben a határőrizeti szolgálat működési elveit.
Az elnök arra is utasította a bűnüldöző szerveket, hogy akadályozzák meg a vallási szélsőségek és a bűnözés összeolvadását az országban. "A közeljövőben a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén megvizsgáljuk, hogy konkrétan hogyan lehet mindezeket a feladatokat végrehajtani" - tette hozzá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Türk Államok Szervezetének videokonferenciáján kedden arról beszélt, hogy hogy
sikerült hazajuttatni minden, segítséget kérő magyar állampolgárt Kazahsztánból, hétfőn éjfél körül landolt a honvédség repülőgépe Kecskeméten, fedélzetén az orosz támogatással Moszkva környékére evakuált személyekkel.
Mint ismert, január 2-án több kazahsztáni városban is tüntetések kezdődtek az üzemanyagárak emelése miatt. Ezek napokon belül zavargásokba és kormányhivatalok elleni támadásokba torkolltak. Emiatt szükségállapotot hirdettek. Tokajev a volt szovjet tagköztársaságokból álló, orosz vezetésű ODKB-hez fordult segítségért, amely békefenntartókat vezényelt az országba. A hatóságok szerint a köztársaságban már helyreállt az alkotmányos rend. A legsúlyosabb erőszakos cselekmények Almatiban történtek.
A BBC által idézett hivatalos közlések szerint csaknem 8 ezer embert vettek őrizetbe, és 44-en vesztették életüket.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
