10p

Volt elég tank és katona, valamint egy jónak látszó terv - mégis mészárlásba fulladt az oroszok támadása Avgyijivkánál. Mi okozta a véres kudarcot?

Ami tény: október 10-én az orosz haderő jelentős erőkkel végrehajtott támadást indított a Donyeck közeli Avgyijivka térségében, amelynek célja a város bekerítése volt. Avgyijivka gyakorlatilag Donyeck külvárosának tekinthető, és az itteni harcok egyik különlegessége, hogy a frontvonalak e térségben nemhogy 2022 tavasza, hanem 2014 óta szinte változatlanok – e területen a „szakadár köztársaságok” és az ukrán állam hadereje már lassan egy évtizede harcol, anélkül, hogy komolyabb eredményeket ért volna el bármelyik fél. A nyílt orosz invázió megindítása óta folyamatos harcok folynak itt is, az oroszok már a mostani támadás előtt is többször megpróbálták bevenni a várost, de kézzel fogható eredményeket alig értek el. Ezért aztán Avgyijivka, mint emberek lakta település mostanra már gyakorlatilag megszűnt létezni, miközben mindkét fél alaposan kiépítette védelmi állásait a környéken.

Avgyijivka mind stratégiai, mind szimbolikus értelemben fontos célpont az oroszoknak. Az ukrán frontvonalon itt egy kiszögellés található, amely esélyt kínál arra, hogy „levágva” bekerítsék az itt harcoló ukrán erőket. A frontnak ezen szakasza ráadásul jóval könnyebben ellátható orosz részről utánpótlással, mint az ukrán tüzérségi, rakéta- és dróntámadások által folyamatosan zaklatott logisztikai útvonalak végén fekvő déli, herszoni és zaporizzsjai front, ahol az ukrán offenzíva zajlik immár hónapok óta. Egy sikeres avgyijivkai hadművelet az elérhető közvetlen célok mellett arra is reményt kínált az oroszok számára, hogy tehermentesítsék a déli frontszakaszt, rákényszerítsék az ukránokat, hogy harcedzett egységeiket, valamint tüzérségi és légvédelmi egységeket kelljen átirányítaniuk ide.

Ukrán katona vizsgálja egy kilőtt orosz harckocsi maradványait egy korábbi felvételen - Avgyijivkánál tucatjával lőtték ki az orosz páncélosokat. Fotó: MTI/AP
Ukrán katona vizsgálja egy kilőtt orosz harckocsi maradványait egy korábbi felvételen - Avgyijivkánál tucatjával lőtték ki az orosz páncélosokat. Fotó: MTI/AP

E mellett az avgyijivkai kiszögellés felszámolása jóval távolabb tolná a frontot Donyeck városától – amely ugye orosz hivatalos álláspont szerint immár egy oroszországi régió fővárosa, illetve gyakorlatilag az egész Donyeck régiót orosz fennhatóság alá vonná, így ki lehetne jelenteni, hogy az egyik elcsatolt területet immár teljesen „felszabadították” az ukrán uralom alól.

Ember tervez, a tüzérség végez

Ha csak a térképet nézzük, az orosz haditerv józan paraszti ésszel is logikusnak tűnt: egy összehangolt, a kiszögellés déli és északi részén indított támadással elvágni az Avgyijivkába vezető utánpótlási útvonalakat, és lehetőség szerint teljesen be is keríteni a várost és környékét, természetesen az itt harcoló, jelentős ukrán erőkkel együtt, amelyeket aztán szép lassan ki lehet éheztetni, fel lehet morzsolni, miközben a bekerítést végző csapatok visszaverik a várható heves ukrán ellentámadásokat, jelentős veszteségeket okozva a kényelmes védekezési pozíciókat feladni kényszerülő ukránoknak.

Nagyon úgy tűnik ráadásul, hogy az ukránokat valamennyire meg tudta lepni az orosz támadás, de mindenképpen annak mérete. Az oroszok legalább idén februári, a Vuledár körzetében indított, eredményeket nem, óriási veszteségeket viszont hozó támadás óta nem hajtottak végre ilyen kiterjedt, százas nagyságrendű harckocsit és páncélost is bevető rohamot.

Azonban mindennek ellenére ez a kísérlet teljes kudarcba, méghozzá véres kudarcba fulladt. A szintén régóta nem látott módon hadoszlopokba rendeződve előrenyomuló orosz erőket az ukrán felderítés (elsősorban drónok segítségével) még messze, 5-10 kilométerrel a frontvonalak mögött felfedezte, és ezután dolgozni kezdett a precíziós nyugati fegyverekkel is felszerelt ukrán tüzérség. Az eredmények számtalan videó- és fényképfelvételen láthatók: tucatjával kilőtt orosz páncélosok, telibe talált gyalogsági formációk – iszonyatos pusztítás és veszteségek orosz oldalon. Az ukrán tüzérség azután is tovább dolgozott, hogy az oroszok elérték a saját, majd az ukrán vonalakat, így a támadás első hullámai alig hoztak eredményeket, nemhogy a teljes bekerítés nem sikerült, de az Avgyijikába vezető utánpótlási útvonalakat is csak megközelíteni tudták, de elvágni nem az oroszok.

Ez után az orosz támadás átváltott a már Bahmutnál látott, „húsdaráló” üzemmódba, azaz az elítéltekből, friss sorozottakból, a donyecki és luhanszki alakulatokból verbuvált rohamosztagok gyalogsági támadások egymást követő hullámaiban kaszáltatták le magukat az ukránokkal, hogy aztán a lőszer fogyása és az ukránok kimerülése után a jobban felszerelt és kiképzett orosz alakulatok elfoglalhassanak néhány állást. Egyes források szerint az oroszok (ismét?) kénytelenek voltak záróegységeket is bevetni a front mögött, hogy megakadályozzák saját katonáikat a menekülésben. (Az alábbi bejegyzés szerint az egyik Storm Z büntető-rohamcsapat tagjaira egy orosz páncélos nyitott tüzet, miután az ukrán, kazettás lőszereket is bevető tüzérségi tűz miatt menekülőre fogták volna.)

Összességében a több napig tartó – és csökkent intenzitással még mindig zajló – harcokban legfeljebb méterekben kifejezhető előrehaladást tudtak elérni az oroszok, egyes szakaszokon egy fasorral előrébb jutottak, máshol viszont még ennyi sem jött össze. Ha valamit egyáltalán valódi eredményként lehet elkönyvelni orosz szempontból, az az, hogy sikerült az ukránokat rákényszeríteni arra, hogy valamennyi erőt és figyelmet át kelljen irányítaniuk a déli frontszakaszokról, így az ott harcoló orosz egységek némi lélegzethez jutottak soraik feltöltésére, ellenlökések indítására, állásaik megerősítésére. Az is elképzelhető, hogy az oroszok, ha embertartalékaik engedik, egy újabb bahmuti csatához hasonló, hosszú, iszonyatos veszteségeket hozó felőrlő hadjáratba kezdenek ezen a frontszakaszon is, amely legalább addig tarthat, amíg a déli ukrán hadműveleteket az időjárás el nem lehetetleníti hosszabb időre.

Természetesen nem tudjuk pontosan, mekkora veszteségeket szenvedtek az oroszok (vagy ha már itt tartunk, az ukránok) a bő egy hete zajló hadműveletekben. Az ukránok által közölt orosz veszteségadatok mindenesetre elborzasztóak, a hadművelet kezdete óta szinte minden kategóriában megugrottak a számok. Október 13-át pedig egyenesen az orosz haderő ukrajnai bevetésének fekete napjának is lehet nevezni, egyetlen napon az ukrán adatok szerint 1030 katonát, 26 harckocsit, 49 páncélozott harcjárművet, 44 tüzérségi eszközt és egy légvédelmi eszközt is vesztettek az oroszok. A csak vizuálisan is megerősített veszteségeket összegző Oryx adatai is hasonló képet mutatnak, október 10-e óta rengeteg orosz eszköz került a veszteséglistára. Persze ezeket a számokat biztosan nem lehet vitathatatlan tényként kezelni, azt azonban mindenképp ki lehet mondani, hogy még a közben azért zajló déli ukrán offenzíva, vagy éppen a keleti frontvonal más részein is folyó harcokhoz képest is kiugróak a számok.

Nem lehet elbújni

De mi volt az oka ennek a véres kudarcnak? Mint láttuk, az alapvető haditervben volt ráció, és az oroszok képesek voltak jelentős erőket is összeszedni a támadáshoz. Csakhogy ez sem volt elég, és ez sokat elmond a háború jelenlegi állásáról is.

Az egyik fontos tanulság, hogy az ukrajnai frontokon jelenleg nem lehet egy klasszikus, nagy kötelékekkel végrehajtott támadó hadműveletet úgy végrehajtani, hogy az legalább az utolsó szakaszban ne derüljön ki az ellenség számára. Egy folyamatosan minden elérhető eszközzel, köztük a frontvonal néhány kilométeres körzetében állandóan jelen lévő drónokkal pásztázott csatatéren egyszerűen lehetetlen olyan erőket összevonni, amelyek aztán képesek lennének a mindkét oldalon aknamezőkkel védett, mélységben tagolt védelmi vonalak áttöréséhez, vagy pláne egy ilyen áttörés kihasználásához. Ezt az ukrán offenzíva kapcsán is láthattuk: hiába a modernebb, nyugati páncélosok, hagyományos módszerekkel az ukránok sem tudtak közel jutni az orosz vonalakhoz – mostanra, hónapok kemény harcai után jutottak el odáig, hogy egyes pontokon átjutottak az első orosz védelmi vonalon (amely valójában persze nem egy vonal, hanem jól kiépített védelmi állások, aknamezők, lövészárkok, géppuskafészkek, harckocsiakadályok bonyolult szövedéke).

A gordiuszi csomót úgy lehetne átvágni, ha a támadásra kiszemelt frontszakaszon legalább időlegesen sikerülne semlegesíteni elsősorban az ellenséges tüzérséget, de lehetőleg még a légierőt és a drónokat is.

„Ahhoz, hogy egy ilyen támadás sikerrel járjon, először is szükség lett volna az ukrán tüzérség lefogásához. Ha csak az általam felrajzolt három tüzérosztályról beszélünk, akkor is ehhez hat, de talán még több orosz tüzérosztály folyamatosan helyesbített, kiváló minőségű felderítés révén pontos céladatokkal folyamatosan ellátott csapásaira lett volna szükség. Az elmúlt fél évben orosz és ukrán források egybehangzó állítása szerint ez azonban már elérhetetlen szintű képesség az orosz tüzérség számára”

– fogalmaz Takács Márk százados, az NKE tanára az Avgyijivkánál történteket elemző írásában, hozzátéve azt is, hogy az orosz légierő sem képes arra, hogy egy ilyen támadást hatékonyan támogasson, de ha esetleg még a tüzérség vagy a légierő képes is lenne megfelelő erőt koncentrálni,

„az orosz szárazföldi haderő továbbra sincs azon a kiképzettségi szinten, hogy képes legyen koordináltan és hatékonyan támadni”.

Az orosz haderő tehát még mindig képes viszonylag jelentős erőket összpontosítani – és akár feláldozni – egy offenzív hadműveletre, legalábbis a logisztikailag kevésbé problémás frontszakaszok egyikén. Ez azonban az orosz és az ukrán tüzérség, illetve az ukrán légvédelem és az orosz légierő közti erőviszonyokat is figyelembe véve már csak annyira elegendő, hogy néhány napra heves harcokra, illetve egy-két tartalékban tartott egység átdobására kényszerítsék az ukránokat, jelentős eredmények elérésére már nem.

Persze ha azt vesszük, hogy feltehetően a következő napokban, de legfeljebb hetekben beköszönt a valódi őszi, tél eleji időjárás Ukrajnában, és ezzel még tovább nehezednek a támadó hadműveletek, akkor ez is elég lehetett ahhoz, hogy a délen harcoló orosz erők egy szusszanásnyi időt nyerjenek, és ez jelen helyzetben kritkus is lehet. Arról, hogy megérte-e ezért katonák ezreit és páncélosok tucatjait feláldozni, már inkább az orosz hadvezetést, illetve magát Vlagyimir Putyint kellene megkérdezni.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG