10p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem hoztak gyors győzelmet Ukrajnának a nyugati páncélosok, de szép lassan azért billentik a mérleg nyelvét az ukránok felé. Akkor is, ha éppen füstölgő roncsként maradnak a csatatéren.

Amikor 1941 végén kitört a második világháború a Csendes-óceánon is, a japán és az amerikai légierő hordozóról indítható vadászrepülőgépei között papíron hatalmas különbség volt. A kecses, fordulékony, gyors, jókora tűzerővel rendelkező Mitsubishi A6M Zero korának egyik rettegett vadászgépe volt. A másik oldalon a háború első hónapjaiban a tömzsi, lassabb, kevésbé manőverezhető Grumman F4F Wildcat volt a legelterjedtebb vadászgép.

A Wildcatnek elvileg kevés esélye kellett volna legyen a Zero ellen, amely minden fontos, számmal leírható paraméterben jobb volt. Mégis, az 1942. májusi korall-tengeri csatában például 14 Zerót lőtt le az amerikai haditengerészet 10 Wildcat árán, augusztus és november között 72 Zerót 70 Wildcatért cserébe, 1943-ra pedig már átlagosan 6 lelőtt Zero jutott minden egyes elvesztett Wildcatre.

A titok nyitja az, hogy a Wildcat tervezésekor a pilótát, illetve a pilóta túlélési esélyeit is olyan súllyal vették figyelembe, mint a gép nyers képességeit. A Zero sebességének és fordulékonyságának egyik titka a védtelen helyeken elhelyezett, könnyű üzemanyagtartályok voltak, amelyek egyetlen találattól is berobbanhattak, megsemmisítve az egész repülőgépet. A Wildcatek védett helyen található, páncélzattal ellátott tartálya jóval kevésbé volt veszélyes ilyen szempontból. Az amerikai gépen a pilóta hátát vastag páncélzat védte, a gép irányítását pedig szervómotorok tették egyszerűbbé. A strapabíró Wildcatek elképesztő sérüléseket szenvedve is sokszor képesek voltak elevickélni valahogy a hordozókig, esetleg leszállni a vízre, miközben a japán pilóták sokkal gyakrabban pusztultak el gépeikkel együtt.

Márpedig – ahogy azt a japánok is hamar megtanulták – egy vadászgép legértékesebb „alkatrésze” bizony a jól kiképzett pilóta. Gépeket akár napi százas nagyságrendben is lehetett gyártani, egy vadászpilóta kiképzése viszont hosszú hónapokban mérhető, és akkor még az éles harci tapasztalatokról nem beszéltünk. Nem csoda, hogy ahogy teltek a hónapok, egyre több lelőtt japán gép jutott egy amerikai gépre, hiszen a japánok gyakorlatilag kifogytak a tapasztaltalt pilótákból.

Védőn ölelő páncélzat

Hogy jön mindez az ukrajnai háborúhoz? Amikor idén év elején elkezdtek jönni a hírek a különböző nyugati páncélosok (harckocsik, gyalogsági harcjárművek, páncélozott csapatszállítók) Ukrajnának történő átadásáról, a legtöbben azt kezdték el elemezgetni, hogy miként teljesíthetnek ezek a különböző szovjet-orosz típusokkal szemben a harctéren. Meddig lő el a löveg, milyen tűzgyorsasággal, milyen kaliberrel? Átütik egymás páncélzatát a lövedékeik? Milyen sebességre képesek, mekkora a hatótávolságuk?

Ha csak a nyugati harckocsikat nézzük, a Leopardok, Challengerek és majd talán az Abramsek sok tekintetben jobbak voltak mint orosz megfelelőik, más tekintetben pedig nem – a különbség mindenesetre papíron nem drámai. Hasonló mondható el mondjuk a Bradley és a BMP-3 gyalogsági harcjárművek tekintetében. Pusztán az adatok tükrében jogos volt azt mondani, hogy ezek a nyugati modellek ugyan nagy fejlődést hoznak az ukrán képességek tükrében, azonban nem fogják egy csapásra Ukrajna felé billenteni a harctéri erőegyensúlyt.

Aztán ahogy az új eszközök lassan megjelentek a fronton, jönni is kezdtek a diadalittas orosz híradások, fényépek, videók arról, hogy bizony ezek a nyugati járművek sem csodafegyverek, ki lehet ezeket lőni, és amit ki lehet lőni, azt előbb vagy utóbb ki is lövik. Közben pedig az ukrán-nyugati oldalon olyannyira várt nagy ukrán ellentámadás sem hozott gyors eredményeket, adódott tehát a következtetés: semmivel sem jobbak ezek a felmagasztalt nyugati fegyverek, mint a jó öreg orosz technika.

A csak vizuálisan megerősített veszteségeket számoló Oryx adatait vesszük figyelembe, akkor összesen 16 Leopard 2A4 és 2A6 és egy Challenger harckocsi, 53 Bradley gyalogsági harcjármű és 57 M113 páncélozott csapatszállító veszett oda eddig Ukrajnában (a teljesség igénye nélkül).

Azonban ha jobban megvizsgáljuk ezeket a híradásokat és felvételeket a nyugati eszközök pusztulásáról, akkor valami feltűnhet. Itt van például a múlt héten Ukrajnában megsemmisült első Challenger harckocsi esete. A Challenger a hírek szerint aknára futott, megrongálódott, majd az orosz tüzérség és a légierő vette tűz alá, így végül kiégett és megsemmisült. Igen ám, de abban egyetértenek a források, hogy a legénység nagyjából sértetlenül elhagyta a járművet.

És ez visszatérő elem. A legénységnek sokszor van ideje és lehetősége a menekülésre, és ugyan ettől még a jármű gyakran megsemmisül vagy a harctéren marad – sőt, ami még kellemetlenebb, akár orosz kézre is kerül, a kezelőszemélyzet, a szállított gyalogság tagjai viszont adott esetben akár rögtön folytathatják is a harcot, vagy visszatérhetnek egy újabb eszközben.

Vessük ezt össze a hasonló orosz járművek jellemző végzetével. Mémek százai, ha nem ezrei foglalkoznak az orosz harckocsik „szokásával”, hogy lövegtornyaikat egészen meglepő magasságokba képesek felrepíteni, miután a toronyban tárolt lőszerek berobbannak. Jól ismert, hogy a nyugati harckocsikban a lőszertartalékot egy zárt, jól védett, robbanás esetén pedig a lökéshullámot kifelé irányító tárolóban tartják. Az orosz megoldás – minden más paraméter egyezése esetén – nagyobb tűzgyorsaságot eredményez, csak éppen sokkal sérülékenyebbé teszi a harckocsit, ráadásul oly módon, hogy egyetlen, egy nyugati harckocsiban simán túlélhető találat azonnal a legénység minden tagjának halálához is vezethet.

Hasonló a helyzet a BMP-sorozatú gyalogsági harcjárművekkel. Míg az amerikai/nyugati eszközök esetében a tervezés egyik prioritása volt az, hogy a jármű harcképtelenné válása esetén a legénység lehetőleg ki tudjon menekülni belőle, ugyanez nem mondható el a szovjet eszközökre.

M2 Bradley tüzelés közben. Egyik nagy erőssége viszont akkor jön ki, amikor az ellenség veszi tűz alá. Fotó: Wikimedia
M2 Bradley tüzelés közben. Egyik nagy erőssége viszont akkor jön ki, amikor az ellenség veszi tűz alá. Fotó: Wikimedia

„Az ukrán katonák megfigyelései alapján a nyugati eszközök egy alapvető szempontból nőnek magasan a szovjet tervezésűeknek: a legénység túlélésének esélyét tekintve. A szovjet gépesített egységekben a BMP-t tekintették a fő hadászati eszköznek, ezért a BMP elvesztése az egység elvesztését is jelentette. Ezzel szemben a nyugati haderőknél a gépesítést az alapvető gyalogsági feladatok kiegészítésének tekintették, a védett mozgási képesség feladata a gyalogság a célhoz juttatása, amelyet aztán a gyalogság leküzd.

Ez a megközelítésbeli különbség, illetve a veszteségekhez való más hozzáállás azt eredményezi, hogy a nyugati platformok esetében nagy hangsúlyt fektettek a túlélhetőségre, még a jármű elvesztése esetén is. Ezzel szemben a szovjet tervezésű eszközöknél a páncélzat kompromittálódása általában katasztrofális következményekkel jár a bent tartózkodók számára is”

fogalmaz a RUSI (Királyi Összfegyvernemi Intézet, brit stratégiai elemzőközpont) friss jelentése e témáról.

Fogyó eszközök, megmaradó katonák

Márpedig hiába fogynak mindkét oldalon a harckocsik és egyéb páncélosok is, a kiképzett, tapasztalt kezelőszemélyzet, illetve a jól kiképzett, harcedzett gyalogság az, ami egyre nagyobb kinccsé válik. Ukrajna embertartalékai nem kimeríthetetlenek, orosz oldalon pedig a tavaly őszi után egyelőre csak rejtett mozgósítás zajlik, egy újabb nagyszabású mozgósítási hullám politikai árát – most még – nem hajlandó megfizetni Vlagyimir Putyin. De ha frissen mozgósított kiskatona (mobik) lesz is, harcértéke nagyon messze lesz attól, amit egy akár néhány hónapja a csatatéren túlélő, korábban besorozott katonától el lehet várni, és akkor még nem beszéltünk az éveken át képzett, hivatásos állományról.

Az, hogy a nyugati eszközöket használó ukrán katonák jóval többször élhetik túl az ellenséggel való találkozást még akkor is, ha kilövik alóluk a járműveket, hatalmas előnyt jelent az ukránok számára, jóval nagyobbat, mint önmagában az, hogy egy Leopard 2A6 mondjuk mennyivel jobb harckocsi egy T-72-esnél. És ez az előny egyre csak nőni fog. Emlékezzünk a Zerók és a Wildcatek veszteségarányaira: japán szempontból akkorra vált válságossá a helyzet, amikorra lassan, de biztosan kifogytak a tapasztalt pilótákból. Ahogy fogy a jól kiképzett kezelőszemélyzet, úgy lesznek egyre kevésbé hatékonyak, illetve nyújtanak majd még könnyebb célpontot az orosz eszközök. Közben az ukrán legénységek újra és újra csatába mehetnek – sokszor azzal a megfizethetetlen tapasztalattal felvértezve, amit egy ellenség általi kilövés jelent.

Ugyan az ukrán offenzíva pontos veszteségadatai egyik oldalon sem elérhetőek, a becslések szerint az ukránok katonában már most is kevesebbet veszítenek, mint az oroszok, miközben beásott védelem elleni támadások esetén a támadók veszteségeinek jóval magasabbnak kellene lenniük. Ez részben az ukránok óvatos taktikája miatt lehet így – másrészt viszont a tapasztaltabb, jobban kiképzett katonák miatt, akiknek egy része azért lehet még ott a csatatéren, mert nyugati járművei akár saját maguk feláldozása árán is megvédték életét.

Azt se felejtsük el, hogy mennyi járulékos haszna lehet ennek a tervezési hozzáállásnak. Minden bizonnyal jóval nagyobb részét lehet a harcképtelenné vált nyugati eszközöknek begyűjteni és kijavítani. Aztán ott van az a nehezen számszerűsíthető tényező, hogy vajon mennyivel bátrabban hajthatják végre a kockázatosnak tűnő parancsokat azok a katonák, akik egy olyan járműben ülnek, amiből ők maguk vagy bajtársaik már másztak ki egy végzetes találat után, mint azok, akik tudják, nagy esélyük van arra, hogy fel se fogják, hogy mi történik, és már halottak, ha találat éri járművüket.

Gazdasági és katonai értelemben is szokás azt mondani, hogy rövid távon az  autokráciák és a diktatúrák működnek jobban, hosszabb távon azonban általában a demokráciáknak áll a zászló. Makrószinten ez elsősorban a demokráciák hosszú távon jobb alkalmazkodóképessége miatt van, de számos tényező hozzájárulhat – például az is, hogy az egyént jobban megbecsülő rendszerekben arra is jobban figyelnek, hogy a katonáknak akkor is legyen esélyük túlélni egy összecsapást, ha éppen alulmaradnak az ellenséggel szemben.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
Makro / Külgazdaság Kötelezettségszegési eljárás indul az árrés miatt Magyarország ellen: vaklárma vagy valós diszkrimináció?
Sasvári Péter | 2025. július 8. 05:47
Az árrésstop miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, mert az Európai Bizottság szerint a korlátozó intézkedéscsomag diszkriminatív lehet. A kormány és Nagy Márton azonban minden jel szerint minden áron ragaszkodik hozzá. De vajon van gazdasági racionalitás az intézkedések mögött? Milyen hatásai voltak eddig az árrésstopnak, és mi várható most, hogy még ki is terjesztették?
Makro / Külgazdaság Nem fújolni, hanem megtapsolni kéne Jeff Bezos vagy Mészáros Lőrinc sikereit?
Litván Dániel | 2025. július 7. 19:42
A szupergazdagok hatalmas szeletet hasítanak ki maguknak a nemzeti vagyon tortájából. De mi van akkor, ha a torta közben sokkal nagyobb lesz?
Makro / Külgazdaság Donald Trump úgy tett, mint a mesebeli okos lány
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 13:28
Az elnök mindenkit összezavart, hozott is információt, meg nem is. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG