|
| Pablo Iglesias. Kép forrása: EPA |
VI. Fülöp spanyol király május 3-án feloszlatta a parlamentet és június 26-ra előrehozott választást írt ki, miután többedszerre sem sikerült koalíciós kormányt alakítani a tavaly december 20-i általános választásokat követően. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok arra utalnak, hogy a páratlan és hónapok óta húzódó politikai válság folytatódni fog a spanyoloknál. Az új választás eredményét nehéz előrejelezni, mert a választól 40 százaléka még bizonytalan. Mindenesetre az előrejelzések hasonló eredményt jósolnak, mint múltkor, tehát egyetlen párt sem éri még közel se a szükséges 176 fős abszolút többséget a 350 tagú parlamentben.
Továbbra is egekben a munkanélküliség
A Brexit népszavazás az Egyesült Királyság esetleges EU-s kiválásáról június 23-án, tehát csupán három nappal a spanyol választások előtt rendezik meg, ez pedig természetesen befolyásolni fogja a spanyol választókat is. Egy Brexit felerősítené az EU periféria válságát és Madrid ott állna kormány nélkül és ráadásul egy nagy államadóssággal a nyakában. Holott a madridi tőzsde adatai már így is recesszióval fenyegetnek és EU Bizottság is stabilitást vár az államadósság rendezéséhez.
Mi több, Spanyolhonban 2016 első negyedévében a munkanélküliség újra elérte a 21 százalékot – az ifjúsági munkanélküliség pedig a 46.5 százalékot! Az új munkahelyek 90 százaléka pedig csak ideiglenes, határozott idejú munkaszerződést kínál, alacsony bérekkel.
A politikai és gazdasági válság mellett a migrációs kérdések is utolérni látszanak az ibériai országot. A spanyol belügyminiszter, Jorge Fernández Díaz még márciusban jelentette be, hogy Spanyolország hivatalos vállalásai mellett 450 menekült azonnali befogadását engedélyezi, de hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni és a Földközi-tenger középső területe felőli útvonalak lezárása esetén fennáll a veszély, hogy újabb menekültáradat érkezik a spanyolokhoz Marokkó, Mauritánia és Szenegál felől. Az Unió és Törökország mostani migránspolitikai megállapodását csak Rajoy ügyvezető kormánya támogatja, a spanyol pártok többsége viszont ellenzi.
|
| Káncz Csaba |
Ki volt Chavez fizetési listáján?
A bő három hét múlva esedékes újabb választás miatt tehát újra egymás torkának estek a pártok. A felhevült kampánynak egy teljesen váratlan új, központi vitatémája lett, mégpedig Venezuela politikai és pénzügyi beomlása. A közbiztonságilag is rémálommá váló dél-amerikai országban mintegy 200 000 spanyol állampolgár él, ezért Rajoy ügyvezető kormánya összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet a helyzet megvitatására.
A múlt decemberi választásokon kiválóan szereplő párt, a mérsékelt jobboldali Ciudadanos (Állampolgárok), vezetője Albert Rivera pedig a napokban egyenesen Caracasba repült. De nem városnézésre, hanem hogy találkozzon az ottani ellenzéki pártok vezetőivel és nyilvános felszólítsa a spanyol populista baloldali pártot, a Podemoszt, hogy kapcsolatait latba vetve segítsen kiszabadítani a politikai foglyokat Venezuelában.
A populista, sokak szerint szélsőbaloldali Podemosz párt – amely a decemberi választáson a harmadik legerősebb formációként futott be – mostanában elhatárolódott Maduro venezuelai elnöktől, de Pablo Iglesias pártelnök és több más pártvezető korábban istenítette Chavez venéz elnököt. Juan Carlos Monedero, a Podemosz egyik alapító tagja tanácsadóként dolgozott Chavez mellett – csak úgy mint egyéb radikális baloldali kormányoknak Bolíviában, Ecuádorban és Nicaraguában – és ebből a tevékenységből a 2013-as évben 134 millió forintnyi jövedelme keletkezett.
A Podemosz összekötése a venéz államcsőddel most úgy jön a forradalmi platformú pártnak, mint ablakos tótnak a hanyattesés. Ez valóban elrettenthet centrista szavazókat, akik eddig a politikai osztályból való általános csömörük miatt fordultak a Podemosz felé. Ez a választási manőver a spanyol szocialistákat (PSOE) is érdekli, akik szeretnék megőrizni a centrista-baloldali szavazóikat.
A Venezueláról szóló vita enyhülést hozott a Rajoy jobbközép pártjának is, amely korrupciós ügyekkel küszködik és egy kiszivárgott levéllel, amelyben Rajoy komoly megszorításokat ígért Brüsszelnek – miközben a hazai szavazóknak korábban adócsökkentésekről papolt.
Káncz Csaba jegyzete
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
