A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közlése szerint az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének többlete júliusban 80,2 milliárd forint volt, vagyis az év hetedig hónapjára összejött az éves hiánycél majd' 76%-a.
Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta: a júliusi jelentős többlet nem szokatlan, az év ezen hónapjában általában szufficittel zár az államháztartás, valószínűleg az adóbevételeknek köszönhetően.
Idén meglehet a hiánycél, de jövőre?
| A Nemzetgazdasági Minisztérium vállalta, hogy augusztus 20-ig eljuttatja a Költségvetési Tanácsnak (KT) a jövő évi büdzséhez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó hatástanulmányokat. A KT többek között arra kíváncsi, hogy honnan lesz meg a munkavédelmi akciótervhez szükséges 300 milliárd forint. Részletek >>> |
A szakértő hozzáfűzte: vélhetően az általános forgalmi adóból származó nagyobb bevételek segítették az államháztartást. Nyeste Orsolya jó hírnek nevezte, hogy a pénzügyi mérleg deficitje az éves előirányzat 76 százalékát tette ki júliusban a júniusi csaknem 90 százalékkal szemben.
Idén van esély a kormány által várt 2,5 százalékos deficitcél teljesülésére, a 2013-as költségvetés bevételi előirányzatait ugyanakkor már kockázatok övezik - vélekedett Nyeste Orsolya (A 2013-as költségvetésben 600 milliárdos lyukat találtak az OTP elemzői, részletek >>>)
Most nem voltak egyedi tételek
Oszlay András, a Takarékbank makroelemzője is azt mondta, várható volt a júliusi többlet, és bár a bevételek nem nőttek olyan dinamikusan, valószínűleg a megnövekedett áfa- és jövedékiadó-bevételek segítették az államháztartást. A Mol-pakett megvásárlására utalva elmondta: a júliusi szufficit annak is köszönhető, hogy ellentétben a tavaly júliusi adattal, idén nem voltak egyedi, júliusra könyvelt kiadások.
Nyeste Orsolyához hasonlóan hangsúlyozta: az idei 2,5 százalékos éves pénzforgalmi hiány "jelentősebb komplikáció nélkül" tartható lesz, a jövő évre vonatkozóan azonban vannak bizonytalanságok.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
