"Konstruktív hangulatról" beszélt az IMF, miután távozott Budapestről, a két hetes vizit alatt a Valutaalap közel 50 találkozó folytatott le a magyar hatóságokkal, a legfőbb téma a magyar makropálya volt ebben a fordulóban. Úgy tűnik, a Valutaalap ragaszkodik a kormány által 2013-ra célként megjelölt 2,2%-os deficithez, noha a maastrichti referenciaszint ennél magasabb, a GDP 3%-a. A 2,2%-ot a kormány a Brüsszelnek benyújtott, aktualizált konvergencia-programban is vállalta, az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a hiány ennél több: 2,9% lesz.
600 milliárdos rés a jövő évi büdzsében
Az OTP heti elemzésében úgy kalkulált, hogy figyelembe véve a 2013-ra adott egyre romló gazdasági előrejelzéseket, a jövő évi büdzsében 550-600 milliárdos lyuk van. Vagyis, ha a kormány teljesíteni akarja a 2,2%-os deficitcélt, ekkora megszorítást kell végrehajtania, enélkül ugyanis a nemzeti össztermék 4%-át is meghaladhatja a költségvetés hiánya. Az eltérés abból adódik, hogy a kormány túl optimista a gazdaság teljesítményét illetően (1,6%-os növekedést vár jövőre), miközben a piaci konszenzus ennél szerényebb.
A kohéziós alapok egy része ugyan nem kerül végül felfüggesztésre, ez mindenképpen jó hír 2013-ra (a GDP 0,5%-át kitevő összegről van szó), de a kormány munkavédelmi akcióterve 300 milliárdot emészthet fel - ennek a kiadásnak a fedezete pedig nagyon is gyenge lábakon áll egyelőre. Ráadásul a költségvetés parlament által elfogadott első verziója még nem is számolt a "szociális adócsökkentést" tartalmazó projekttel.
Újra nyomás alá kerülhetünk
Az OTP szerint az IMF-tárgyalások csak akkor folytatódhatnak, ha ezt a 600 milliárdos rést a kormány gyorsan befoltozza. A bank elemzői szerint valószínűleg ismét nem hagyományos eszközök kerülhetnek elő, az idő ugyanis szorít, a Parlament egyelőre nyári szüneten, a tárgyalások szeptemberben folytatódnak viszont. Az elemzés szerint a piacok újra nyomás alá vehetik a magyar eszközöket, ha azt látják, hogy a tárgyalások elakadnak.
Arról se feledkezzünk meg, hogy Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll (EDP), a következő felülvizsgálat pedig szeptemberben lesz - az OTP szerint, ha a kormány nem módosít a költségvetési terven, újabb intőt kaphatunk, pedig a kabinet arra számít, hogy a következő év első negyedére kikerülünk végre az EDP-ből.
Ezt kérheti az IMF
Az IMF a "szokásos" témák mellett - közösségi közlekedés, túl sok közszolga, adórendszer felülvizsgálata - valószínűleg nagy hangsúlyt fektet majd a kormány és a bankszektor kapcsolatára. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ütközési pont lehet a tranzakciós illeték MNB-re történő kivetése is. Egyrészt ez sértheti a jegybank függetlenségét, másrészt ha emiatt az MNB-nek vesztesége lesz, azt később mindenképp ki kell egészítenie a költségvetésnek - vagyis ez nem járul hozzá az államháztartás tartós konszolidációjához. Szóba kerülhet a bankadó is, a magyar különadó mértéke az európai összehasonlításban igen magas ugyanis, a bankszektorra rakodó plusz terhek pedig visszafogják a hitelezést. A kiszámítható befektetési környezet megteremtése pedig fontos a Valutaalap számára - Washington ugyanis szeretné viszontlátni a pénzét, ha hitelt ad nekünk.
Egyelőre nem sürgős a kormánynak
Az OTP elemzői arra jutottak, hogy a kormányzatnak nehéz és politikailag fájdalmas lépéseket kéne tennie az IMF források megszerzéséhez. Látható, hogy az ÁKK igyekszik minél több forint kötvényt kibocsátani, ráadásul a lakossági kibocsátásból befolyó összeg is nagyobb a tervezettnél (január-júliusban a kint levő forintkötvény állomány 464 milliárd forinttal, a DKJ 152 milliárd forinttal, míg a lakossági állampapír állomány 172 milliárd forinttal nőtt). Ráadásul a magas fiskális tartalék (kb. 2642 milliárd forint, avagy 9,2 milliárd euró, melynek 60%-a abszolút likvid) nem teszi szükségessé az azonnali megállapodást.
|
| További hozamgörbék >>> |
A kormányon nincs nagy nyomás, hogy mielőbb megegyezzen a nemzetközi partnerekkel, ráadásul most még a kötvényhozamok is alacsonyak - de nem lesz ez mindig így. Emlékezzünk csak januárra, amikor a piac erőteljes nyomás alá helyezte a kormányzatot, hogy megfeleljen az Európai Bizottság előfeltételeinek a tárgyalássorozat elindításához (elszálltak a kötvényhozamok, éves mélypontra esett a forint is).
Nagy árat fizethetünk mindezért
A piac év végére várja a megállapodást, de egyes londoni elemzőházak egy 2013 leső negyedévi megegyezést sem tartanak kizártnak. A kormánynak az optimista piaci hangulat és az alacsony hozamok miatt egyelőre van "játéktere", ennek azonban később fizethetjük meg az árát.
Az erőltetett kötvénykibocsátások magasabb hozamot eredményeztek ebben az időszakban. Ahogy egyre több IMF-kölcsön és külföldi devizában denominált adósság cserélődik le magas kamatú forint adósságra, az éves kamatfizetés gyorsan nő, a nagymértékű kamatkülönbség miatt. A korábbi forint kötvények lecserélése is növeli a kamatfizetést, de sokkal kisebb mértékben. Vagyis a kedvező környezet csökkenti a gyors IMF megállapodás esélyét, ezáltal azonban hosszú távon rontva a fiskális kilátásokat.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
