Soros György 400 ezer font sterlinget biztosít egy kampányhoz, melynek célja, hogy Nagy-Britanniát, pontosabban az Egyesült Királyságot benn tartsa az Európai Unióban, legalábbis brit lapértesülések szerint, melyekről a CNBC számol be. A Guardian és a Telegraph szerint Soros Nyílt Társadalom Alapítványa (Open Society Foundation) nyújtja a támogatást a Best for Britain nevű kampányhoz. Az alapítvány nem volt elérhető egy interjúra, amikor a CNBC rá akart kérdezni az ügyletre.
Adományozók
A Guardian névtelen forrásokra hivatkozik, akik szerint az összeg a tavalyi brit előrehozott parlamenti választások óta érkezett, melyek során meggyengült a konzervatív kormánypárt és a miniszterelnök. Az újság a kampány vezetőjét, Lord Malloch-Brownt idézte, aki megerősítette, hogy a támogatás valóban megérkezett, de nem ez volt az egyetlen, mivel más nagy adományozók is jelentős összeggel támogatták az ügyet.
A Telegraph állítása szerint három nagy adományozó volt, közülük az egyik a Soros-féle alapítvány. Az újság szerint már ebben a hónapban nagyarányú reklámkampányt akarnak szervezni abban a reményben, hogy a kampány elvezetne egy második népszavazáshoz, amely talán mégis benntartaná az Unióban a szigetországot. Soros korábban azt nyilatkozta, hogy a britek nem lépnének ki, ha az Unió reformokba kezdene még a kilépési tárgyalások alatt.
Emlékezetes
A britek számára Soros annyiban lehet emlékezetes, hogy 1992-ben ő kényszerítette ki a font leértékelését a német márkához képest. Jóllehet a helyzet sosem állt volna elő, ha Anglia nem ragaszkodik a magasan rögzített font/márka árfolyamhoz, miközben az tarthatatlan volt, így az angol jegybank addig interveniált, amíg lényegében elfogyott a valutatartaléka. Soros nélkül is fel kellett volna adnia az árfolyamrögzítést, de a guru gondolta, kihasználja az így kínálkozó ingyenebédet, és az utolsó márkamilliárdot ő vette meg az angol jegybanktól, hogy aztán a font leértékelődése után hatalmas haszonnal eladja.
Ez a művelet nem tett jót Soros György hírnevének, leginkább azért nem, mert azt gondolhatjuk, hogy egy ilyen nagy szereplőnek nem illik egy balfék módon viselkedő jegybanknak és kormánynak megadni az utolsó döfést, főleg, ha később különböző országok, szervezetek támogatásával akar foglalkozni, és a demokrácia érdekében akar fellépni. Ellenzői már önmagában a devizaspekuláció által feljogosítva érzik magukat, hogy kikiáltsák őt a patás ördögnek, és máris remek kampánytémává válik ő maga.
Mi sülhet ki belőle?
Kérdés, hogy a mostani konkrét eset milyen következményekkel járna. Magyar szempontból az ügy pikantériája az lenne, ha a Brexit-pártiak felvennék a kesztyűt, és Soros-plakátokkal szórnák tele a ködös Albiont, itthoni mintára. Végül is az eredeti Brexit-kampányban is ezt tették, hirdetve, hogy az EU-ba történő befizetés helyett heti 350 millió fonttal lehetne támogatni az állami egészségügyet, ami kezdettől egy böszmeség volt, hisz látszik, ha az ország kilép, akkor is rengeteget fog még befizetni az EU-kasszába.
A lényeg viszont az, hogy sikeres lehet-e a kampány. A gurunak sok vitatott ügye van, de ez igen jó lenne, ha véletlenül sikeres lenne, alig van valaki Európában, persze Anglián kívül, aki szeretné a brit kilépést. A baj az, hogy kevés a realitása annak, hogy teljes sikert arasson, hisz annak ellenére, hogy ma már egy szerény többség talán a maradást támogatná, olyan a brit politikai rendszer és különösen a kormánypárt megosztottsága, hogy nem sok realitása van egy hátraarcnak, és ezen olyan valaki sem tud változtatni, akit sokan a világ korlátlan hatalmú háttérhatalmának tartanak. Ha viszont csak egy kicsit puhább kilépést sikerül elérni, ami a magyar munkavállalók lehetőségeit bővíti, már megérte.
Két amerikai és egy cseh állampolgár.
