Ahogy arról korábban beszámoltunk: tavalyi eredményéhez képest ugyan Magyarország három helyet javított, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában, de ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió mindössze 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest.
Az adatokból kiderül: az egész Európai Uniónak nincs sok büszkélkednivalója a globális versenyben.
Amerika és Japán is távolodik
A Kopint-Tárki összeállítása szerint az Európai Unió átlagos versenyképesség pontszáma idén is 4,7 pont. Nem sikerült tehát előre lépni, míg az Egyesült Államok, ha kicsit is, de javított a tavalyi 5,48 pontról 5,54 pontra, hasonlóan Japánhoz, amelynek versenyképességi mutatója minimálisan 5,4 pontról 5,47 pontra javult. A tavalyi szintekhez képest az eltérések marginálisak, de jól jelzik az EU lassú leszakadását a világ más gazdasági nagyhatalmaitól.
Japán a makroökonómiai környezetet kivéve (Japánban az államadósság szintje tavaly a GDP 234%-a volt, míg az államháztartási hiány a GDP 8,4%-ára rúgott) minden tekintetben megelőzi az Európai Uniót, és az Egyesült Államoknak is csak a makrotényezőkben és az egészségügyben van lemaradása. Intő jel a térség számára, hogy a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) csupán technológia fejlettségben vannak elmaradva az Uniótól.
Az új tagállamok nem bírnak felzárkózni
Az EU-ban továbbra is erős polarizáltság tapasztalható; az új-EU tagállamok csak a makroökonómiai mutatók terén nyújtanak jobb teljesítményt az EU15-höz képest, minden más tényezőben erős a lemaradás, leginkább infrastrukturális és innovációs faktorok terén, de intézményi minőségben is tapasztalható némi hátrány. Az új tagállamok egyébként egészségügyi mutatókban erősek igazán, és üzleti környezetben, innovációban a leggyengébbek - írja a Kopint-Tárki elemzése.
Így áll a világ
A Világgazdasági Fórum interaktív grafikáján böngészhetjük, hogyan teljesítenek az egyes gazdaságok:
