|
| Varga Mihály (Kép forrása: MTI Fotó, Máthé Zoltán) |
Egypártrendszer, többpártrendszer, kétpártrendszer
"Miért nyert Karácsony Gergely?" - címmel jelent meg Csizmadia Ervin alapos elemzése a pénteki Élet és Irodalomban.
A Méltányosság Politikaelemző Központot vezető politológus, egyetemi docens szerint a magyar politikában a 2000-es évek eleje óta kialakulóban van az a duális szerkezet (kétpártrendszer), amelyet mostanában kezdett emlegetni a fideszes elit. Újdonság viszont az, hogy 2010-től 2019-ig ez inkább egy (domináns) egypártrendszer volt; az önkormányzati választásra azonban koncentrálódott az ellenzéki térfél.
Úgy tűnik tehát, hogy egyre inkább kialakulóban van egy versenyképes alternatíva, és ezzel lassan megteremtődnek a feltételei egy tényleges, vagy sokkal inkább egy valóságos kétpártrendszernek - olvasható ki az írásból. Márpedig ez a tény kihatással lehet a 2022-es országgyűlési választások kimenetelére is, ezt október 13-a óta már számtalan elemző, politológus, de pártpolitikus, ellenzéki és fideszes egyaránt tudja.
A Fidesz 2010-es kétharmada, amit azóta még két hasonló nagyságrendű győzelem követett, az ellenzéki térfélen (az elmúlt kilenc évben) számtalan taktikai és stratégiai elképzelés megszületését eredményezte. Összefogás az összes létező ellenzéki párt között, összefogás, de csak a baloldalon, külön induló XXI. századi pártok, előválasztás, taktikai szavazás – többek között ezek voltak azok a jórészt technikai elemekre összpontosító ötletek, melyek a tartalmi kérdésekkel már nem sokat bajlódtak.
Mostanra azonban talán beértek ez utóbbiak is, az idei önkormányzati választás egy az egy elleni felállása pedig olyan meggyőző erővel bizonyította az ellenzék számára a teljes összefogás eredményességét, hogy ugyanezzel a 2022-es országgyűlési választás egyéni választókerületeiben nagy valószínűséggel ismét meg fognak próbálkozni.
A Fidesz kormány tagjai közül jelenleg négyen pártpolitikusok, Varga Mihály nemzetgazdasági és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, korábban mindketten komoly párttisztségeket töltöttek be, a Fidesz alelnökei voltak, illetve Szijjártó Péter külügy- és, Rogán Antal kabinetminiszterek, ők mindketten a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak voltak korábban oszlopos tagjai.
Utóbbi kettőt már 2018-ban kivonta a pártvezetés a választások frontvonalából, egyéniben nem is indultak, a Fidesz országos listáján kaptak biztos befutó helyeket.
Hogy Varga Mihály és Gulyás Gergely vajon indulnak-e a 2022-es parlamenti választásokon egyéniben, még nem lehet tudni, ez a Fideszben gyakorlatilag egy személy, Orbán Viktor kizárólagos kompetenciája.
Az októberi önkormányzati választások eredményeinek fényében azonban lapunk egy kis esélylatolgatásba kezdett, megnéztük a korábbi országgyűlési választások eredményeit az érintett választókerületekben, és összevetettük azokat azokkal a voks-adatokkal, melyeket az egyesült ellenzék söpört be, ugyanitt.
Meglepetés a budai elitkerületekben
Az országgyűlési választókörzetek nincsenek fedésben az önkormányzatikkak, ezért nem könnyű az összevetés. Gulyás Gergely például egy olyan egyéni választókerületben nyert tavaly parlamenti mandátumot, amely reszben a XII. kerületben, részben a II. kerületben van. Varga Mihály pedig a II. és III. kerületet is lefedő mandátumot szerzett.
A múlt hétvégi önkormányzati választáson az érintett kerületekből kettőben - nagy meglepetésre - az ellenzéki összefogás jelöltje nyert. Csak Pokorni Zoltán tudta megtartani polgármesteri helyét a kormánypártiak közül.
A polgári városrészként számon tartott, masszívan kormánypárti vezetésű XII. kerületben megbízhatóan hozta a választást a Fidesz színeiben, a szavazatok közel 60 százalékával. Ez a leadott szavazatok számában 5291 voksnyi különbözetet jelent az ellenzéki összefogás színeiben induló Élő Norberttel szemben.
Elbukott viszont egy másik, szintén kitartóan jobboldali bázis, a II. kerület. Örsi Gergely közös ellenzéki jelölt 21 557 szavazatot kapott, míg Láng Zsolt polgármester 19 377-et. Ez volt talán az egyik legnagyobb meglepetés, mivel Láng beágyazottsága erősnek tűnt.
Ugyanígy járt Bús Balázs is a III. kerületben, a legtöbben a győzelmét várták, mégis elbukott. Pedig egy befolyásos kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter aktív támogatását is megkapta a kampány során. Ebből kiderülhet, hogy a kormánytag nyerte tavaly az országgyűlési választást ezen a vidéken.
Az országgyűlési választásokon volt már minden, meg annak az ellenkezője is
Bár a választókerületen belüli körzetek - mint jeleztük - nem pontosan fedik egymást, azért megnéztük a 2014-es és 2018-as országgyűlési választások eredményeit az adott térségben.
2014-ben Varga Mihállyal szemben Szelényi Zsuzsa (Együtt-MSZP-DK-PM-MLP) indult közös jelöltként, és bár azt gondolhatnánk, hogy az ellenzéki szavazók voksai automatikusan összeadódnak, 4178 szavazattal mégis Varga Mihály mögé szorult, vagyis a mandátum Vargáé lett.
2018-ban a parlamenti mandátumért az ellenzék pártjai már külön-külön indítottak egyéni jelöltet az egyetlen fideszessel szemben. Niedermüller Péter (DK), aki a mostani önkormányzati választáson egyébként megszerezte Erzsébetváros polgármesteri székét, összesen 2712 vokssal maradt el a győztes Varga Mihály mögött. Ha ehhez hozzáadjuk a külön induló ellenzéki pártok szavazatait, akkor az ellenzék még plusz 12 015 szavazatot tudott volna begyűjteni (ebben benne van a Jobbik 3585 szavazata is). Vagyis egy ellenzéki összefogás esetén Varga Mihály már 2018-ban sem nyerhette volna el az egyéni mandátumot. A mostani önkormányzati választás szintén egy világos üzenet lehet a számára, hogy új alapokra kell helyezni majd a kampányát 2022-ben, ha olyan döntés születik, hogy egyéniben indítják a minisztert.
Gulyás Gergely helyzete látszólag jobb, hiszen Pokorni diadala annak a jele, hogy a XII. kerület még stabilan áll, mint egy kormánypárti bástya. A szavazások adataiból annyi hámozható ki, hogy a mostani, önkormányzati választáson jóval szerényebb volt a részvétel, mint a tavalyi országgyűlésin - nyomatékosítva, hogy egymást nem teljesen fedő körzetekről van szó. Akkor 51 419-en adtál le szavazatukat valamelyik jelöltre, ami 81 százalék feletti részvételi arányt jelentett, most 28 508 voks érkezett, ami 61,7 százalékos részvételt jelentett. Pokorni ebből 16 462 szavazatot kapott, ami 5291 vokssal több, mint a második helyezetté volt.
Gulyás tavaly szerzett 23 173 szavazata viszont csak 1997 darabbal volt több, mint az akkor csak a DK színeiben induló Bauer Tamásé. Vagyis elmondható, hogy most meggyőzőbb volt a kormánypárti jelölt győzelme, mint tavaly, viszont a jóval alacsonyabb részvétel mégis gondolkodóba ejtheti a jelölésről döntőket, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a Bauer mellett induló többi ellenzéki jelöltre leadott szavazatokkal már bőven meglett volna a győzelmük tavaly. Mindenesetre itt kevesebb az ok az aggodalomra a kormánypárti oldalon, bár ugye Gulyás választókerülete átnyúlik a II. kerületbe is, ahol viszont nagy pofont kapott a jobboldal.
Összevetve a mostani önkormányzati és a korábbi országgyűlési választások eredményeit, az látszik, hogy az eddigi kampányteljesítmény nem biztos, hogy elég lesz a kormánytagoknak az újabb sikerhez, nem érezhetik magukat teljes biztonságban. Ennek fényében nem kizárt hogy legközelebb Varga Mihályt és Gulyás Gergelyt is csak országos listán indítják, mint tették azt 2018-ban Szijjártó Péterrel és Rogán Antallal, a másik két pártpolitikus kormánytaggal.
Vádat emeltek a robbantások feltételezett vezetője ellen. 
