Az alapblog.hu-nak adott interjújában a szakember azt is jelezte ugyanakkor, hogy kormánya céljainak elérése érdekében kénytelen most további belső megszorító intézkedéseket bevezetni.

Ennek keretében négy év alatt több mint nyolcmilliárd euróval csökkentik az állami kiadásokat és mintegy ötmilliárd eurót szednek be adónövelésekből. Írországnak nem áll szándékában eltávolodni az IMF-től, sőt a miniszter szavai szerint az IMF a jövőben az euró-övezet egyik főszereplőjévé válik.

Dublini utcakép

A megszorítások és az ugyancsak fájdalmas nyugdíj- és egészségügyi reformok ellen azért nem lázadoznak az írek, mert fennmaradt a bizalmuk a politikai rendszer iránt és e tekintetben jót tett, hogy az állam nem avatkozik a bankok és a hitelfelvevők, a munkaadók és a munkavállalók alkuiba.

A pénzügyi válság Nonnan szerint meg fog oldódni, bár ez nem ígérkezik könnyű menetnek. A következő években az marad az európaiak számára a fő kérdés, hogy miként lehet rendkívüli takarékossági csomagok közepette gazdasági növekedést produkálni.  Elsődlegességet kell élvezzen, hogy mind az államok, mind a cégek, mind a polgárok leépítsék hitelállományukat, erre kell ráépülnie a gazdasági növekedésnek, és ez a legnehezebb kihívás.

Ilyen példátlan megszorításokat, például hogy még mindig a munkaképes lakosság csaknem 15 százaléka állás nélküli, képtelenség végigcsinálni társadalmi konszenzusok nélkül, a közvélemény demokratikus intézményekbe vetett bizalma nélkül – mondta a miniszter. Láthatóvá vált, hogy egyik érdekcsoportnak sem érdeke a másik „kicsinálása”, mindenkinek az az elemi érdeke, hogy minden oldal a lehető legkevesebb véráldozattal kerüljön ki a válságból. Az elvándorlás mindenesetre igen erősnek mutatkozott tavaly és tavalyelőtt, e nélkül még sokkal rosszabb lenne a munkanélküliség.

Az ország nemcsak adóemelésekkel igyekszik bevételeit növelni, a privatizációk folyamatosan napirenden vannak, főként kereskedelmi és ipari célra felhasználható földterületeket és egyéb ingatlanokat adtak el. Görögországot és Írországot még véletlenül sem lenne szabad ilyen témában ugyanazon a lapon említeni, Görögország, mint állam szorul megmentésre. Ilyesmiről szó sem volt Írország tekintetében. Azért kellett az IMF és az EU pénze, hogy szanálják a tönk szélére került ír bankokat. Írország gazdasági növekedése csaknem száz százalékosan ipari és szolgáltatási exportból származik, ezzel szemben Görögországnál az export jelentősége a növekedésben legfeljebb 20 százalékos. Az ír probléma mindvégig kezelhető volt. Az ír nemzeti érdekeket sérti, ha bárhol, bárkik összekeverik, összemossák Írország és Görögország problémáit. (A teljes interjú itt olvasható.)