|
| Munkások a győri üzemben. Forrás: Audi Hungaria Motor Kft. |
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatközlése szerint a magyar gazdaság 2018-ban szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,9 százalékkal növekedett, ami a kormány várakozását is meghaladta. 2017-ben 4,4 százalékos növekedést mutatott a GDP. A tavaly év végén kiadott makrogazdasági előrejelzésük szerint ugyanis 4,6 százalékos bővülést feltételeztek. Sőt, még a kormánynál optimistább Magyar Nemzeti Bank 4,7 százalékos várakozásánál is jobb teljesítményt nyújtott a gazdaság 2018-ban.
Csak az utolsó negyedév teljesítményét nézve is némi meglepetésről árulkodnak az adatok, hiszen a várt lassulás csak enyhe mértékben következett be: szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 5,1 százalékról 4,8 százalékra "fékezett" a gazdaság, ami azért továbbra is lendületes bővülési tempóról árulkodik.
A KSH szerint a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.
2018 utolsó három hónapjában az előző időszakhoz mérten 1,1 százalékos volt a bővülés mértéke.
A forint árfolyamára nem volt érdemi befolyással egyelőre a meglepően jó gazdasági teljesítmény 318,6 után 319 forinton jegyezték az eurót.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a 2018-as év gazdasági teljesítményének döntő hányada a szolgáltatásokhoz kötődött, azonban mindehhez érdemben járult hozzá a hatéves adó- és bérmegállapodás, valamint a termelő ágazatok közül – különösen az otthonteremtési program eredményeként – az építőipar teljesítménye. Az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek köszönhetően egyre több pénz marad a magyar családoknál, ami támogatja a fogyasztás bővülését, míg a beruházások esetén – a hatékony uniós forrásfelhasználásnak és a nagyvállalati fejlesztéseknek is köszönhetően – kétszámjegyű volt a növekedés. Az áruexport növekedése ugyan elmaradt az importbővüléstől, a kedvező turisztikai és szállítási forgalomnak köszönhetően a szolgáltatásexport mégis jelentősen bővült – részletezte Varga Mihály.
A pénzügyminiszter a jövőt illetően rámutatott: tekintettel kell lenni a reálgazdasági folyamatok, az infláció és a külkereskedelmi mérleg jövőbeli alakulására, valamint a munkaerőhiányból adódó lehetséges korlátokra. Mivel a világgazdaságot és térségünket is politikai és gazdasági bizonytalanságok övezik, a Bizottság 0,6 százalékponttal 1,3%-ra csökkentette az uniós növekedési várakozását 2019-re. Annak érdekében, hogy a hazai bővülés magas üteme fennmaradjon és az uniós átlagot hosszú távon is legalább 2 százalékkal meghaladja, a kormány számos intézkedéssel segíti a versenyképesség javítását és gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki – hangsúlyozta Varga Mihály.
Visszaélésekre is módot adhat az új törvény? 
