|
| Recep Tayyip Erdogan (Kép forrása: EPA) |
Magyarországon közel 250 török tulajdonosi hátterű cég működik, 1500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal és a Törökországba irányuló export árbevétele meghaladja a 30 milliárd forintot. A puccs által beindított politikai és gazdasági folyamatok mindkét irányba változtathatnak hazánk és Törökország jelenlegi gazdasági kapcsolatain - véli az Opten Kft. legutóbbi elemzésére hivatkozva.
Komoly ziccer maradt ki?
A törökországi események kapcsán a politikai, biztonságpolitikai és turisztikai hatások után lassan a gazdasági folyamatok is figyelmet kapnak. A Standard & Poor’s múlt hét szerdán jelentette be, hogy leminősíti Törökországot, mert a puccs politikai következményei - elemzésük szerint - negatívan befolyásolják a növekedést és a tőkebeáramlást.
Magyarország Törökországgal való gazdasági kapcsolatai volumenüket tekintve nem különösen kiemelkedők, de a török piacban rejlő potenciál egyáltalán nem elhanyagolható. A török tulajdonosi hátterű Magyarországon működő cégek száma a 250-et közelíti, és összesen több mint 1500 munkavállalót alkalmaznak. Nyereségük összességében közel 10 milliárd forint. A cégek több mint fele 5 évesnél fiatalabb, 30 százalékuk pedig már több mint 10 éve működik hazánkban – derül ki az Opten céginformációs adataiból
.„A törökországi export a Magyarországon bejegyzett cégek körében az utóbbi időben mind a cégek száma, mind az export volumenük tekintetében növekedett, így meghaladja a 30 milliárd forintot” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Nem lesz kedvenc célpont Isztambul
A gazdasági kapcsolatok alakulásában változásokat hozhat a rendkívüli állapot bevezetése és a S&P leminősítése, mert ezek növelik Törökországban a kockázati felárat, csökkentik a befektetői bizalmat és a tőkebeáramlást.
Törökország, mint turisztikai desztináció vesztett – és minden bizonnyal tovább veszít vonzerejéből –, ugyanakkor ez nem feltétlenül hat jelentősen a külföldre irányuló hazai turizmus összesített volumenére, hiszen – bár a biztonságosnak tartott üdülőhelyek száma csökkent – az utazni vágyók számára még mindig bőven van miből válogatni.
Most kell lépni?
Mint oly gyakran: ami problémákat vet fel egyik oldalon, lehetőségeket nyithat meg egy másikon. Különböző kockázati hajlandóságú befektetők különböző piacokat céloznak meg, így előfordulhat, hogy néhány befektetői csoport számára pont ez a változás irányítja rá a figyelmet a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére Törökországgal, míg mások esetleg kivonulóban vannak egy kockázatosabbá vált piacról.
Persze az is érdekes lehet, hogy azon külföldi cégek, amelyek a közeljövőben terveztek beruházásokat Törökországban, módosítanak-e terveiken, esetleg választanak-e új célországot. Ezekből az átrendeződésekből általában a környező országok profitálhatnak, de globális értelemben szinte bármely ország, amely jól ismeri fel a lehetőségeket.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
