Dübörög a kötelező-kampány, az első nap alapján úgy tűnik, ismét három biztosító viheti az új szerződések kétharmadát - a szereplők viszont változtak. A Netrisk.hu online biztosításközvetítő friss körképe szerint míg tavaly ilyenkor az Allianznál, a Postánál és a Groupamánál kötötték a szerződések kétharmadát, most a K&H, a KÖBE és az MKB hasított ki együttesen ugyanekkora szeletet az új kötések piacából. Az árak emelkedtek, az eddigi kötések alapján átlagosan csaknem 10 százalékos a díjemelkedés.
Ma mindenki a devizahitelekkel foglalkozik: az Alkotmánybíróság plenáris ülést tart a devizahiteles jogegységi döntés kapcsán, de végleges ítélet várhatóan csak a jövő évben születhet. A Parlament pedig ma tárgyalja a méltányos banki árazásról szóló törvényjavaslatot, a fókuszban mégis a forintosításról szóló hírek állnak. Varga Mihály ugyanis arról beszélt egy interjúban, hogy még nem dőlt el, hogy milyen árfolyamon forintosítják a devizahiteleket. A Fidesz-frakció ma tárgyalhatja a kérdést.
Ma tárgyalt a devizahitelekről a bíróság is: meglepetés nincs, másodfokon is pert vesztett az UniCredit Bank, ahogy a Credit House szerződéseit is tisztességtelennek mondta ki az Ítélőtábla. Mindkét ítélet jogerős.
Közben megjött a jóslat Magyarországról: a gazdasági növekedés várható mértékével kapcsolatban ugyanarra számít a Bizottság, mint a kormány, 2015-ben 2,5 százalékkal nőhet a GDP. Az őszi előrejelzésben az írják: a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, szépen nőttek a beruházások, ennek hátterében viszont jórészt egyszeri intézkedések állnak, mint az uniós pályázatok felpörgetése vagy a jegybank hitelprogramja. A bővülés hajtóereje továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. Brüsszelben az adósságot és a deficitet kevésbé látják optimistán, mint a kormány; a strukturális hiány kérdésében pedig nagyon messze vagyunk a céltól - további részletek vezető cikkünkben.
A KSH reggel közzétett adatai szerint 2014 első kilenc hónapjában 27%-kal több lakás épült Magyarországon, mint egy évvel korábban. A növekedés biztató, de még mindig nagyon alacsony a szám: a válság előtt ugyanennyi idő alatt négyszer ennyi lakás épült az országban. Korai még lakáspiaci boomról beszélni; Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint éves szinten több tízezer új lakás építése esetén lehetne egészséges piacról beszélni, de erre a kedvező jelek ellenére sem lehet rövid távon számítani , vagyis csak több év múlva érhető el az optimális lakáspiaci teljesítmény. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület értékelése szerint még mindig évszázados mélyponton van a lakásépítés; ebben a tempóban a hazai lakásállomány hozzávetőleg 400 évente újulna meg.
Ami a devizapiacokat illeti: a Fed múlt heti bejelentése a pénznyomda leállításáról és az Európai Központi Bank eheti ülésével kapcsolatos bizonytalanság tovább erősítette a kockázatkerülést a feltörekvő piacokon, ennek köszönhető elsősorban, hogy újra a 309 forintot közelíti az euró jegyzése a bankközin.
Mától a felügyelet felfüggesztette a Business Telecom részvényeivel és kötvényeivel való kereskedést - a háttérben a problémás kötvény-ügyek és a frissen bejelentett tőkeemelés állhatnak.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
