Tegnap, november 1-jén lépett életbe New Yorkban az a rendelet, amely szerint fizetés nélküli szabadságra küldik az oltást elutasító közalkalmazottakat. Bill de Blasio demokrata párti polgármester október 20-án jelentette be, hogy csak azok a tűzoltók, rendőrök, mentősök és szemétszállítók dolgozhatnak november 1-je után is, akik már legalább az első oltást beadatták maguknak.
Ugyan New Yorkban a város alkalmazásában álló nagyjából 378 ezer dolgozó körülbelül 85 százaléka már korábban felvette legalább az első dózist valamelyik vakcinából, a mostani rendelet által érintett csoportok körében rosszabb az arány. A vasárnapi adatok szerint a tűzoltók közel negyede, a rendőrök és mentősök nagyjából hatoda nem volt hajlandó beoltatni magát.
A lakosság veszélyben – de ki miatt?
Miközben a rendelet kritikusai azt vetítették előre, hogy hétfőtől komoly fennakadások lehetnek a város alapvető szolgáltatásainak működésében, a polgármester hajthatatlan volt.
„Az én feladatom az, hogy megvédjem az embereket, az alkalmazottaimat, 8,8 millió embert – mondta múlt héten. – És amíg le nem győzzük a Covidot, az emberek nincsenek biztonságban. Ha nem állítjuk meg a járványt, New York-iak fognak meghalni.”
A tiltakozók szószólói viszont pont azt állítják, a rendelet miatt fog ez történni. A tűzoltók fő érdekvédelmi szövetségének elnöke, Andrew Ansbo például azt mondta, a kieső munkaerő miatt átlagosan később fognak kiérni a tűzoltók a bajba jutottak megsegítésére, és „ez egyeseknek a halálos ítéletet fogja jelenteni”. Hasonló kijelentéseket tettek rendőri érdekvédelmi szövetségek vezetői is. Az ellenzők jogi úton is megtámadták az oltás kötelezővé tételét, de az illetékes bíróságok sem a mostani rendelet hatályba lépésének felfüggesztését, sem a korábbi hasonló (például a New York-i tanárokat érintő, egy hónapja bevezetett) intézkedések eltörlését sem mondták ki.
Utolsó pillanatos oltások
Di Blasio szerint az oltás kötelezővé tétele a jó irány. „Újabb és újabb körben terjesztettük ki a kötelező oltást, és ez működik” – állítja. Ha azt nézzük, hogy a hétfői határidő lejárta előtt, a direkt teljes kapacitással üzemeltetett oltópontokon 3500-an adatták be valamelyik vakcinát – a teljes New York-i közalkalmazotti körben csütörtökről hétfőre 86 százalékról 91 százalékra nőtt az oltottak aránya –, ebben biztosan van is igazság. Úgy tűnik, a fizetés nélküli szabadság lehetősége jobban motiválja a vonakodókat, mint a vakcina melletti érvek sulykolása, vagy akár a pénzjutalom.
A város ugyanis 500 dolláros bónuszt fizetett mindenkinek, aki péntek délután öt óra előtt beadatja az oltást, az igazi nagy roham azonban nem e határidő, hanem a hétfői lejárta előtt indult meg a vakcinákért.
Az tehát biztosnak látszik, hogy ha csak valami nagy fordulat nem következik be a bírósági gyakorlatban, di Blasio nem fog meghátrálni. Az előzetes nagy felhajtás ellenére hétfőn egyébként nagyon kevés munkavállalót küldtek fizetés nélküli szabadságra, a rendőrségnél például csupán 34 egyenruhás és 40 irodai alkalmazottat. Ez viszont még változhat, mivel az oltatlanok többsége – összesen mintegy 12 ezer ember – egészségügyi vagy vallási okokból felmentést kért a kötelező oltás alól, e kérelmek felülvizsgálata pedig még folyamatban van.
Beteget jelentettek
A tűzoltók körében nagyobb volt a hiányzó alkalmazottak aránya: 2300-an ugyanis hétfőn betegségre hivatkozva nem vették fel a munkát. Mivel egy átlagos napon ez a szám nagyjából ezer körül szokott lenni, mind a tűzoltók parancsnoka, Daniel Nigro, mind di Blasio úgy gondolja, ez a rendelet elleni tiltakozásként értelmezhető. Mi több, a polgármester annak a gyanújának is hangot adott, hogy a szakszervezet koordinálja is a beteget jelentő tűzoltókat, és azt mondta,
ha ez bebizonyosodik, a hiányzókat úgy kell tekinteni, mint akik engedély nélkül vannak eltávozáson, a vezetőknek pedig bíróság előtt kell majd felelniük, mivel valójában bejelentés nélküli sztrájkot szerveznek.
Ami tény, hogy ugyan a város összes tűzoltóállomása működött hétfőn, a 350 tűzoltóautóból 18 egyáltalán nem volt bevethető, és több egység is a megszokottnál alacsonyabb létszámmal kellett üzemeljen. A város vezetői viszont hangsúlyozták, hogy felkészültek a hiányzó munkaerő pótlására, a beoltott alkalmazottak túlóráival elkerülhetőek a komolyabb fennakadások a közszolgáltatásokban.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
