Háda Bálint elmondta, hogy a gazdasági növekedés a következő időszakokban vélhetően alacsonyabb, kevésbé ingadozó lesz, melynek elsődleges oka a hitelezés visszafogása. A gazdaságok feldolgozóipari teljesítményét tekintve az USA pozitív irányba mozdult el, azonban a német és a kínai gazdaságban is a feldolgozóipar csökkenését lehet megfigyelni.
Az amerikai lakosság fogyasztása nagyobb mértékben nő, mint a keresete, kérdéses, hogy ez a folyamat meddig lesz fenntartható. A munkanélküliség az USA-ban továbbra is nagy problémát jelent: miközben a tőzsdén szereplő amerikai vállalatok profitja elérte a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság közel sem javul ilyen gyors mértékben. A szakértő véleménye szerint az USA államadóssága várhatóan tovább fog növekedni.
Az alacsony növekedési ütem mögött a hitelezés visszafogása áll
Az eurózóna esetében nem várható a válság előtti növekedési ütem, ennek oka ebben az esetben is a hitelezés visszafogása. Az elemző rávilágított arra, hogy a görög adósság aprópénznek tűnik az olasz és a spanyol adóssághoz képet, véleménye szerint a következő év igencsak problémás lesz a két gazdaság számára, mely függ attól, hogy az új kormányok képesek lesznek-e a költségvetés konszolidálására.
Háda Bálint előadásában elmondta, hogy a jegybanki lépések ellenére továbbra is nagy a feszültség a pénzpiacokon, a határidős piacokon mindenki az eurót shortolja, az elemző azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hetekben a dollár gyengülése következik. Az elemzés szerint reálhozamot leginkább Dél-Amerikában lehet elérni, a világ más piacain nehézséget okoz infláció feletti hozam elérése. Az eurózónában és a jelentős nyersanyagbázissal rendelkező országok esetében továbbra is a kamatok csökkenését valószínűsítik.
Az arany árfolyamában az elemző szerint nem várható jelentős csökkenés a piacon, véleménye szerint az elmúlt időszak korrekcióit a kényszerlikviditások okozták. A szakértő szerint továbbra is kitart majd az emelkedő trend, ennek megtöréséhez az elemző szerint az árfolyamnak 1570 dollár alá kellene esnie. A Quaestor Csoprt elemzése szerint az olaj ára továbbra is magas szinten marad, elsősorban az arab világot jellemző feszültségek, másodsorban az USA befolyásának csökkenése miatt.
A magyar gazdasággal kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy az első negyedéves GDP kiemelkedő növekedést mutatott az exportteljesítménynek köszönhetően, így a piac megelőlegezte a bizalmat Magyarországnak. A második negyedéves GDP azonban rosszabb volt a vártnál, amely elvette a befektetők kedvét, miközben a problémák hangsúlya Amerika után Európára helyeződött át.
A végtörlesztés a pénzügyi világ ellenszenvét hozta magával
Az elemző szerint mindezen problémákat tetézte a végtörlesztés, mely a pénzügyi világ jelentős részének ellenszenvét hozta magával. Az elemző további kellemetlen tényezőként értékelte az infláció emelkedő trendjét. A harmadik negyedéves növekedést a mezőgazdaság segítette, az ipar előző negyedévinél kisebb mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Az építőipar pedig a drasztikus válság idejében sem esett vissza annyira, mint a harmadik negyedévben.
A növekedés forrása csak az export volt, a beruházások növekedési üteme tovább csökkent, a háztartások fogyasztásának növekedési üteme szinte láthatatlan, mindezek alapján az elemző szerint egyedül az exportra alapozhatunk. Emellett a német ipari termelés újra visszaesett, amely kedvezőtlenül érinti majd a magyar gazdaságot. Az elemzői csoport a jövő évre 0,5 százalékos növekedési ütemet valószínűsít.
Háda Bálint szerint nem várható a munkanélküliségi ráta érdemi csökkenése, sőt, abban az esetben, ha recesszió alakulna ki a gazdaságban, a munkanélküliség növekedése valószínűsíthető. A bizonytalanság miatt a novemberin túl még legalább egy 50 bázispontos kamatemelés szükségessé válhat január végéig az elemző szerint.
A növekedési terv további csökkentése már nagy gondot jelentene a költségvetésnek
Háda Bálint véleménye szerint Romániához hasonló megállapodást közhetünk az IMF-fel, amely abban különbözik a készenléti hitelmegállapodástól, hogy egy költségvetési keretet kapunk, melyet nem kötelező lehívni, csupán egy védőhálót jelent. Az elemző szerint az IMF-megállapodások sarokköve lehet a végtörlesztés mellett az ágazati különadók rendszere. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az államok hajlamosak a különadók megtartására, a megállapodás vélhetően tartalmazhatja a különadók kivezetésének időpontját.
Háda Bálint véleménye szerint ha a gazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlenek maradnak, akkor a kormány által lefelé módosított 0,5 százalékos jövő évi növekedés is túlzottan optimista. Egy esetleges újbóli lefelé módosításra már nem lesz a költségvetésnek elegendő tartaléka.
