A Moody's a döntéshez fűzött elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság rövid távú növekedési kilátásai továbbra is erőteljesek. A cég előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék az idén 4,3 százalékkal, 2019-ben 3,4 százalékkal nő.
A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt éves növekedési üteme 2016 óta gyorsul, jelezve, hogy a gazdaság reagál a hazai kereslet élénkítését célzó kormányzati szakpolitikai intézkedésekre.
A Moody's hangsúlyozza, hogy 2018 első három negyedévében a magyar gazdaság éves szintre számolt növekedési ütemeinek átlaga 4,7 százalék volt, és ennek elsődleges hajtóerejét szintén az erőteljes hazai kereslet adta.
Húzni fogja a növekedést a sok külföldi pénz
A cég szerint az utóbbi időszakban - főleg az autóiparban - bejelentett nagyszabású külföldi működőtőke-befektetéseknek is kedvező növekedési hatásai lesznek a következő években, mindenekelőtt a beruházások építési szakaszában, de ezen túl is, amikor az új exportkapacitások termelni kezdenek.
Jegybanki becsléseket idézve a Moody's 2100 milliárd forintra - az idei egész évre várt magyar GDP-érték hozzávetőleg 5 százalékára - teszi a 2016 óta bejelentett közvetlen külföldi tőkebefektetési programok értékét.
Ezért maradhatott el a felminősítés?
A hitelminősítő ugyanakkor a folytatódó erőteljes növekedés korlátai és a termelésbővítés egyre nagyobb problémái között említi a nagyon feszes munkapiaci helyzetet. Mindemellett a világgazdaság, főként a kulcsfontosságú piacok, köztük a német gazdaság növekedésének lassulása csökkenti a külső hozzájárulást is a magyar gazdaság növekedéséhez. Ráadásul Magyarország függése az autóipartól kiteszi a gazdaságot az e szektorban tapasztalható, erősödő protekcionista folyamatoknak.
A cég a hosszú távú, 2020 utáni növekedési kilátásokra ható negatív tényezők között említi az Európai Uniótól érkező strukturális folyósítások valószínűsíthető csökkenését. A Moody's becslései szerint az Európai Bizottság által a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra tett javaslatokból következtethetően Magyarország a térség többi gazdaságához hasonlóan idei árakon számolva hozzávetőleg 24 százalékkal kevesebb EU-folyósításhoz jut.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor adósminőségi erősségnek számít a magyar kormány folyamatos törekvése arra, hogy az államháztartási hiány a hazai össztermék 3 százaléka alatt maradjon.
Mindhárom hitelminősítő cég 2016-ban emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású sávba, de az S&P és a Fitch tavaly újabb felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar besorolások kilátását.
A Moody's előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta a tavaly mért 73,3 százalékról 2019-re 69 százalék környékére csökken, vagyis jövőre már jóval alacsonyabb lesz a 2011-ben mért 80,5 százalékos legutóbbi csúcsnál.
A hitelminősítő ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a magyar államadósság-ráta a csökkenés ellenére jelentősen meghaladja a cég által a "Baa" sávban nyilvántartott szuverén adósok mediánértékét, amely a Moody's modellszámításai alapján az idén és jövőre is 50 százalék körül lesz.
Hozzátették mindazonáltal, hogy az államadósság-terhen belüli devizakötelezettség-hányad folyamatos csökkenése mérsékli a magyar adósprofil sérülékenységét a kedvezőtlen devizaárfolyam-mozgásoktól, az államadósság hazai befektetőinek növekvő aránya pedig csökkenti a hirtelen tőkekiáramlás kockázatát.
Mit gondolnak az elemzők?
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint teljesen indokolatlan, hogy a Moody's nem minősítette fel Magyarország adósbesorolását. Úgy ítélte meg: a felminősítés elmaradása is azt mutatja, hogy a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a magyarországi gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól.
Szerinte a felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszi, hogy a hazai gazdaság, valamint a bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt. A hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról, ebből kifolyólag a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. Úgy vélte: a bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rosszhitel állományok meredek leépülésével érdemben javult.
Mint mondta, az államadóssági ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, a GDP 60 százaléka közelébe csökkenhet. Eközben az államadósság finanszírozásának a szerkezete is érdemben javult, a devizaadósság aránya pedig már 20 százalék alá került. Suppan szerint a GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait, mindezek hatására jövőre már elkerülhetetlennek látszik a felminősítés, de már a következő lépés is indokolttá válhat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője biztos volt abban, hogy a Moody's legalább az ország adósságának kilátását javítja. Ennek alapja az lehetett, hogy Magyarország pénzügyi sérülékenysége folyamatosan csökken, a fizetési mérleg tartósan többletet mutat, az államháztartási hiány pedig alacsony.
A GDP arányos államadósság mérséklődik és azt egyre meghatározóbb mértékben finanszírozza a lakosság és a bankrendszer. A gazdasági növekedés üteme magas, a gazdasági felzárkózás időszakát éljük - ezt a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogatja, a kedvező folyamatok várhatóan a következő időszakban is fennmaradnak – fogalmazott.
Január elején még 415 forintot kellett adni egy euróért, most már „csak” 406-ot. A pezsgőbontással azért még várunk. 
