Keressen ál-alapítványokat!

Megállíthatatlanul szaporodnak az alapítványok. Elég csak a telefonkönyv aktuális oldalát fellapozni, és bárki meggyőződhet róla, hogy a legkülönfélébb célokra jönnek létre nonprofitnak mondott szervezetek. Valóban arra a célra használják anyagi eszközeiket, amelyeket meghirdetnek? Megfelelően ellenőrizhető a működésük? Kérdéseinkre az igazságügyi tárca szakembere válaszolt.

Hiszen az ésszerűség azt diktálná, hogy az adományokra szánt pénzt, támogatást koncentráltabban, átgondoltabban, eredményesebben lehetne felhasználni egy adott, társadalmilag fontos célra. Vagy vannak, akiknek megéri az alapítványok korlát nélküli szaporítása?
Az alapítványok labirintusában nem könnyű eligazodni, ezért dr. Nemes Andrást, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium polgári jogi kodifikációs osztályának szakmai tanácsadóját hívtuk segítségül, ő válaszolt kérdéseinkre.

- Ki hozhat létre Magyarországon alapítványt és milyen céllal?
- Bárki. Magán vagy jogi személy, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. Alapítványt közérdekű és tartós cél érdekében lehet létrehozni. Az alapítvány céljának meghatározása után az alapítónak egy bizonyos összeget fel kell ajánlani a működésre, majd köteles az illetékes - fővárosi vagy megyei - bíróságon az alapítványt bejegyeztetni.
Az alapítványt az esetek többségében kuratórium működteti. Az alapító okirat magában foglal minden lényeges kérdést a működéssel, az alapítvány javára rendelt vagyon felhasználásával kapcsolatban. Az alapító maga nem kezelheti az alapítvány pénzét, és az alapítványhoz befolyt pénzösszeg nem gyarapíthatja az alapító vagyonát, de adókedvezményre feljogosíthatja. Az alapítványi vagyon voltaképpen célra rendelt pénzösszeg, ami mellé szervezetet kell rendelni. Gazdasági tevékenységet elsődlegesen nem folytathat, de ha az alapító okirat erre lehetőséget ad, úgy például részvényekbe befektethet olymódon, hogy az a közérdekű célok megvalósítását ne veszélyeztesse. Ezek fontos alaptételek.

Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, Ön mire költené a banki tőkeemelésre szánt 300 milliárdos vésztartalékot? Szavazzon!

- Mit jelent, hogy közhasznú, vagy kiemelten közhasznú egy alapítvány?
- Ez a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti minősítési forma. A közhasznúság elnyeréséhez a törvényben meghatározott feltételeket kell teljesíteni, ami természetesen a közérdekűségen túlmenő további kötelezettségek vállalását, tehát az alapítványi státuszhoz képest valami pluszt jelent. A kiemelkedően közhasznú jogállásnak még ennél is szigorúbb feltételei vannak. Olyan közfeladatot kell ellátnia egyebek között, amelyről az államnak, vagy a helyi önkormányzatnak kellene gondoskodni. Ilyen például az idősellátás.
- Létezhetnek névleges, hamis, nem működő alapítványok?
- Mintegy tízezer, vagy akár ennél is több alapítvány van bejegyezve. Évente általában ötszázzal nő országosan az alapítványok száma, így nem zárható ki, hogy vannak csak papíron létező, a gyakorlatban nem működők is közöttük. Ha így van, ha nem töröltették őket a nyilvántartásból, akkor az ilyen fantom alapítványok létezésének valóban nincs értelme, hiszen adományokat nem gyűjtenek, de nem is használnak fel, tehát alapvetően felesleges a létük. Egyébként az állampolgárok bármikor meggyőződhetnek arról, hogy létező alapítványról van-e szó, az illetékes bíróságon erre választ kapnak. Az alapítványi dokumentumok nem titkosak, közhasznú alapítvány esetén bárki beletekinthet az irataikba - tudatta dr. Nemes András.
- Gyakran elhangzik, hogy rendszeresen ellenőrzik az alapítványokat. Ennek ellenére az utóbbi időben több visszaélés hírétől volt hangos a sajtó.
- Valóban rendszeres az ellenőrzés, amit pénzügyi, adójogi szempontból az adóhatóság végez, a működés törvényessége szempontjából pedig az ügyészség. Az ötmillió forintnál nagyobb tőkével rendelkező szervezeteknél kötelező felügyelő bizottság felállítása is. A közhasznú alapítványokat még az átlagosnál is szigorúbban, szúrópróbaszerűen is ellenőrzik, hogy a befolyt összeg valóban a megfelelő célt szolgálja-e. A legpraktikusabb védelmet azonban a civil kontroll nyújtja. Ha az alapítványok olyan kapcsolatot tartanak fenn adományozóikkal és támogatottjaikkal is, ami a kölcsönös bizalmon alapul, akkor kizárhatók a visszaélések, mert minden a nyilvánosság, az érdekeltek bevonásával történik. Egyébként az alapítványi jog meglehetősen rugalmas, az alapítványok működése kétségtelenül nem minden részletben szabályozott. A közpénzekkel mindenkor elszámoltatják őket, legalábbis e körben adottak a szabályok, a civil szféra adományaival azonban nem feltétlenül ez a helyzet. Ha azonban a befolyt pénzeket az alapítványi céltól eltérően használják fel, az egy idő után mindenképpen gyanússá válik.
- Kevés, sok, vagy éppen elég alapítvány működik nálunk?
- A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Az alapítványi támogatási formának nagy hagyományai vannak másutt és nálunk is. Egymás segítése, a tehetősebbek önzetlen szolidaritása az elesettekkel, rászorulókkal mindenképpen dicséretes és követendő. Jó célért, szabályosan működő, valóban közcélokat szolgáló alapítványokra a jövőben is szükség lesz.

Kapott pénzt az Uniótól? Vegyen fel hitelt!
Még ma szót kaphat Zuschlag 
AB: a nép feloszlathatja az országgyűlést 
Egyre hosszabb az adótartozók listája
Üres székek a Parlamentben: fizetnek a hiányzók

MTI