|
| Egy észak-koreai rakétakilövésről szóló tudósítás egy tokiói utcai tévéképernyőn 2017. augusztus 29-én, miután Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel reggel, amely átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. (MTI/EPA/Franck Robichon) |
Ahogy arról már korábban írtunk, Észak-Korea átlőtt egy ballisztikus rakétát Japán felett, ezzel az eddigi legkomolyabb fenyegetést mutatta a térségben. Donald Trump természetesen nem várt sokáig, és ismét megnyitotta a lehetőségét egy fegyveres összecsapásnak, miután közölte: Észak-Koreát illetően minden lehetőséget „az asztalon tartanak”. Szinte törvényszerű, hogy a szavakra reagálnia kell a másik félnek, így Kim Dzson Un válaszára sem kellett sokáig várni.
A Bloomberg cikke szerint a diktátor egy jelentős előrelépésnek nevezte a legutóbbi rakétakísérletet Guam elérésében, és a jövőben is figyelemmel követik majd Amerika szavait és tetteit, hogy megfelelően reagálhassanak rá. A terv ijesztő, ugyanakkor azt látni, kell, hogy Észak-Koreának már vannak nagy hatótávú interkontinentális rakétái, amelyekkel 10-14 ezer kilométer távolságba is elérnek – így például simán lebombázhatnák Washingtont is. A diktátor így Guam elérését valószínűleg a közepes hatótávú (4000 kilométer) Musudan-rakétával tervezi, ezzel 2700 kilométert sikerült repülni legutóbb.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
