Az Európai Bizottság a felügyeleti díj és az adó esetében is azt állapította meg, hogy a meredeken progresszív kulcsok az uniós joggal, az egységes piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatásban részesítik az alacsonyabb árbevételű vállalatokat. A dohányipari vállatokra Magyarország 30 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd forint között 2,5 százalék, 60 milliárd forint fölött pedig 4,5 százalék adót vetett ki, de a bizottság hivatalos eljárást indított, melynek lezárultáig megtiltotta ezeknek a progresszív adókulcsoknak az alkalmazását.
Az élelmiszerláncokra kivetett felügyeleti díj esetében is hasonló a helyzet: az árbevétel alapján megállapított díjakat is vizsgálja Brüsszel és a döntésig megtiltotta a díj beszedését. A díjból egyébként a boltláncok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tevékenységeket finanszírozná az állam. Ez a díj tavalyig az árbevétel 0,1 százaléka volt, de az év elejétől 0 és 6 százalék közötti díjat rótt ki az Országgyűlés; félmilliárd forint alatt nem kellett fizetni, a legmagasabb kulcsot pedig 300 milliárd forintos bevétel felett kell megfizetni.
Mit szeretne Magyarország
Magyarország mindkét esetben azt kéri az uniós bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság rendelkezéseit, melyekkel megtiltotta ezeknek a terheknek a beszedését.
Két ügyben támadta meg Magyarország Brüsszelt
Két ügyben is keresetet nyújtott be a Európai Bírósághoz a magyar állam. A kormány az élelmiszerláncok felügyeleti díjának és a dohányipari vállalkozások adójának felfüggesztését támadta meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,99 pontos nyitás után gyengült csütörtökön délelőtt. 
