Horváth István |
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elmúlt két évben lassulást mutató kínai gazdaság komoly aggodalmat kelt a befektetők körében, mivel a válság óta gyakorlatilag a feltörekvő országok, ezen belül is főként Kína jelentette a világgazdaság növekedésének motorját. Mivel azonban monetáris és fiskális eszközök is rendelkezésre állnak a gazdaság élénkítésére, ezért a jelenlegi, 7-8% körüli növekedés még jó ideig fenntartható, ami azt jelenti, hogy befektetési szempontból továbbra is kedvező lehet a kínai és ázsiai piacokba fektetni.
Az elmúlt két évben lassuló tendenciát mutató kínai GDP jelentős aggodalmakat generál a világgazdaság jövője szempontjából. Mivel a 3-4 éve elhúzódó recesszió alatt gyakorlatilag a feltörekvő országok, ezen belül is főként a kétszámjegyű növekedést produkáló kínai gazdaság volt a növekedés motorja, nem véletlen, hogy annak tartós zsugorodása kétségessé teszi a világgazdaság további bővülését, ezzel együtt pedig aggodalmat kelt a befektetők körében. Horváth István szerint a növekedés lassulása két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a hosszú ideig emelkedő ingatlanárak az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával esésnek indultak, ami jelenleg is tart. Ez pedig mind a lakossági fogyasztást, mind a további beruházásokat visszafogja, ami az elbocsátások növekedését eredményezi. Másrészről Kína köztudottan erősen export orientált ország.
A világgazdaság lassulása azonban a kínai termékek iránti keresletet is csökkentette, ami mind a kiskereskedelmi forgalmat, mind az ipari termelést visszafogja. Mivel előre láthatóan az említett okok a következő években is fennállnak, így a gazdasági növekedés gyorsulására semmiképpen nem lehet számítani. Ezt támasztja alá a legutóbbi, rövid távú előrejelzést adó kínai beszerzési menedzser index (PMI), ami 7-8% körüli növekedést vetít előre.