A bizottság azt vizsgálta, mi történik abban az esetben, ha 6 hónapon át egyáltalán nem érkezik földgáz az Európai Unió tagországaiba Oroszországból, sem Ukrajnán keresztül, sem más útvonalon. Ha a tél nem hidegebb az átlagosnál, és a tagállamok segítik egymást, szabadon, piaci alapon engedik áramolni a gázt egymás között, akkor a védett fogyasztókat minden tagállam képes ez idő alatt ellátni energiával.
Törődj magaddal?
Abban az esetben, ha nem működnek együtt, és minden ország kizárólag önmagával törődik, elzárja a többi tagállamba vezető gázcsapokat, beavatkozik a piac működésébe, akkor is egyedül Észtország kerülhet csak olyan helyzetbe, hogy nem képes minden védett fogyasztót ellátni.
A bizottság által az Európai Parlamentnek és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak címzett közleményből az is kiderül, hogy a modell az árak alakulásával nem számol külön, de megállapítja, hogy ha más forrásból kell pótolni a kieső orosz földgázt, az az árak emelkedéséhez vezet. Ugyanakkor a bizottság név nélkül nyilatkozó szakértői a tagállamok közti együttműködés fontossága mellett éppen a piaci folyamatok érvényesülésének szükségességét hangsúlyozták, mondván: az áremelkedés önmagában a kereslet mérséklődését váltja majd ki, valamint indikátorként szolgál, hogy hol van a legnagyobb szükség az energiára.
Ha hidegebb lenne a tél
A bizottság egy olyan forgatókönyvet is megvizsgált, amely februárban, egy kéthetes periódusban a szokásosnál hidegebb időt feltételez, és kiszámolta, hogy a legkitettebb országok a legnagyobb szükséglet mekkora hányadától esnének el az Oroszországból érkező földgáz nélkül.
Az unióban Bulgária és Finnország a legkitettebb, mindketten teljes gázellátásukat elveszítenék. Ám a brüsszeli szakértők igyekeztek nyomatékosítani, hogy Bulgária már nem olyan elszigetelt, mint a 2009-es gázhiány idején, Finnország pedig viszonylag rövid idő alatt át tud állni valamilyen más energiaforrásra, például biomasszára.
Bajban lennének az észtek
A legkitettebb uniós országok emellett még Észtország, amely szükségletének 73 százalékától esne el, Litvánia, amelynek 59 százalékot kellene máshonnan pótolnia, míg Magyarország, ahol a legnagyobb fogyasztású hónaphoz képest 35 százalékos hiánnyal kellene számolnia. Mindezeknél kisebb hiánnyal kellene megbirkóznia Görögországnak, Horvátországnak, Lettországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovéniának.
Uniós szinten a tagállamok földgázszükségletük 29 százalékát tudják saját forrásból fedezni, a legnagyobb beszállító Oroszország és a Gazprom, amely a szükségletek 22 százalékát fedezi. A bizottság számításai szerint a teljes uniós gázszükséglet körülbelül 4,8 százalékát nem lehetne máshonnan földgázzal pótolni, ha az orosz gázszállítás teljes mértékben leáll.
Nekünk ezt kellene tenni
|
Most ennyi gázunk van Az MVM néhány napja közölte, október elején a tárolók töltöttségi szintje megközelíti a 65 százalékot, ami már 38 százalékkal magasabb a tavalyi legmagasabbnál. A betárolt 4 milliárd köbméter földgáz képes kielégíteni a hazai téli fogyasztás mintegy kétharmadát. Tavaly a legmagasabb töltöttségi szint 2,831 milliárd köbméter volt. Részletek >>> |
A bizottság a stresszteszt után ajánlásokat is tett az egyes tagállamoknak. Magyarországnak ezek szerint átláthatóbbá kellene tennie energiaszektorát, valamint a tervek szerint, január 1-től hivatalosan is üzembe kellene helyezni a Szlovákia és Magyarország közötti összeköttetést. Emellett Magyarországnak megállapodásokat kellene kötnie a szomszédos országokkal, hogy az összeköttetéseket piaci feltételek mellett minden irányba szabadon lehessen használni, illetve ellátási vészhelyzet esetén szolidaritási alapon is.
A bizottság általános ajánlásokat is címez az uniós tagállamoknak, például, hogy rövid távon tegyék lehetővé a földgázpiac működését, maximálisra növeljék az összekapcsolódások kapacitását, és hárítsák el az akadályokat a földgáz áramlásának útjából, optimalizálják a tárolókapacitások használatát, időben valósítsák meg a tervezett infrastrukturális beruházásokat. Emellett Brüsszel a gázellátás biztonságát szavatolni hivatott irányelvben lefektetett ellátási szabványok alkalmazását szorgalmazza, illetve annak operatív előkészítését, hogy szükség esetén a tagállamok át tudjanak állni más energiaforrásokra. A bizottság szerint a tagállamoknak rövidtávú energiahatékonyság javító és keresletmérséklő intézkedéseket kellene hozniuk. Mindemellett az Európai Bizottság a regionális együttműködés továbbfejlesztését, az átláthatóság növelését tartaná kívánatosnak.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
