Nem lepődtünk meg a KSH szerdai gyorsjelentésén, ami szerint májusban 20,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene a tavalyi azonos időszakhoz képest. Minden fronton, tehát mindkét építményfőcsoport termelése visszaesett: az épületeké 24, az egyéb építményeké 15,6 százalékkal.
Az ágazatok közül az épületek építésében 16,8, az egyéb építmények építésében 12, a speciális szaképítésben 27,8 százalékkal esett vissza a termelés. A megkötött új szerződések volumene 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az egyéb építmények építésére vonatkozóké 29,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Viszont az épületek építésére kötött szerződéseké 47,6 százalékkal haladta meg az előző évi, alacsony bázist.
A teljes kómára utal, hogy az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 14,5 százalékkal elmaradt a 2019. május végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 14,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké ugyanakkor 25,6 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése az áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent. Az első öt hónapban – a nagy májusi és áprilisi zuhanás ellenére – csupán 5,6 százalékkal mérséklődött az ágazat termelése.
A termelés gyors növekedése aligha van kilátás ősz előtt. Néhány nagyobb infrastrukturális beruházás indulhat még idén, de ez is csak a lélegeztető gépen tartást segíti. A későbbi kilábalás is csak akkor lehet, ha megint felpörög a lakásépítés, ahogy azt a kormány egyebek között a rozsdaövezeti programjával szeretné elérni.
A KSH visszafogottan annyit fűzött hozzá: a koronavírus okozta járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása májusban jelentős volt. Még nem tudni mennyire, ezt csak akkor hámozhatjuk ki, ha a nyári adatok ismertek lesznek.
A termelést hátráltatja, hogy továbbra is bizonytalan az ellátási lánc folytonossága, a megint bevezetett európai korlátozások gátolják a szállítást és a munkaerő áramlását. Márpedig a hazai építőiparban a foglalkoztatottak között legalább 20-25 százalékos a külföldiek aránya. Egyes építkezéseken – a magyart háttérbe szorítva – szinte csak ukránul, románul vagy ázsiai népek nyelvein lehet kommunikálni.
A hazai építőipar teljesítményén – a járványhatás mellett - az is meglátszik, hogy még mindig igen lassú a digitális fejlődés. Csak a legnagyobb kivitelezők vezették be a korszerű informatikán alapuló tervezést, logisztikát és műszaki ellenőrzést. A vállalkozások növekvő része eközben ismét a lánctartozások miatt szenved. A munkaerőhiány ugyanakkor némileg enyhült pár hónapra, mivel több ezren - vélhetően csak átmenetileg - hazatértek Magyarországra.
A környező országok építőipari piaca is mély gödörben van. A déli és délkeleti szomszéd térségekben (Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia) az építési teljesítményben további csökkenés várható a Buildecon nyári előrejelzése szerint. A két kivétel Horvátország és Bulgária, ahol a mélyépítés ellensúlyozhatja a magasépítés veszteségeit. Jövőre valószínűleg pozitív rátákat tapasztalunk majd mind az öt országban.
Ukrajnában az elmúlt négy év fellendülését akasztotta meg a járvány. Az állami támogatás és a bankhitelezés továbbra is megbízható eszköz lenne az építőipar számára, ám a fejlesztők abbahagyták a lakáscélú hitelfelvételt a karantén alatt, és a bankárok az üzleti hitelezés jelentős csökkenését jósolják. Az építőipar jövője nagymértékben függ a gazdasági fellendüléstől, viszont az ukrán kormány gazdaságélénkítő programja nem tartalmaz célzott intézkedéseket sem az építőipar sem a jelzálogkölcsönök támogatására, így úgy tűnik, az építőipari cégeknek egyedül kell majd megküzdeniük a válsággal.
Oroszországban 2020-ban drasztikus csökkenés jöhet az építésben (-7,4 százalék) a gazdaságot érintő egész sor negatív tényező miatt: az olajárak csökkenése, a rubel árfolyamának mélyrepülése, valamint az azt követő járvány és az elhúzódó karantén. Mindez idén gazdasági válsághoz vezetett, mely jövőre is érezteti majd hatását. Ez a Buildecon szerint az építési piac minden szegmensében is recessziót okoz.
Északi szomszédunk februártól a Török Áramlaton keresztül kapja az orosz gázt. 
